Hová lettek a kitömött filozófus gyászgyűrűi?

2018. szeptember 13. 12:59 Múlt-kor

A kutatók már régen felismerték, hogy szeretteink elmúlásának, a gyásznak a feldolgozásában gyökeres változás következett be a 20. század elején. Az első világháború számtalan áldozata lényegében „luxuscikké” változtatta hosszú gyászidőszakot és az ahhoz kapcsolódó különféle szertartásokat. Ezt megelőzően, a viktoriánus kori Anglia lakói a legváltozatosabb, mai szemmel nézve igencsak bizarr módokon dolgozták fel a halált, amelyre keresve sem találhatnánk jobb példát a neves filozófus, Jeremy Bentham eseténél.

Az 1832-ben elhunyt Bentham ma leginkább arról nevezetes, hogy őt tekinthetjük az utilitarianizmus, vagyis a haszonelvűséget középpontba állító etikai irányzat megalapítójának. Bentham emellett az állatok jogait képviselő irányzat egyik korai előfutárának is tekinthető. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy holttestét boncolják fel – hogy az orvosok rajta keresztül tanulmányozhassák az emberi szervezetet –, majd a belsőségeket eltávolítva testét tömjék ki és őrizzék meg az utókor számára. Ha ez önmagában nem lenne elég furcsa, Bentham azt is meghagyta, hogy kitömött holttestét egy kerekesszéken tolják majd be különféle társasági események helyszínére, hogy „jelenlétével” enyhítse az őt gyászoló ismerősök fájdalmát.

Az ismerettségeit a halála után sem elhanyagoló filozófus emellett 26 különleges gyászgyűrűt is készíttetett. Ezek mindegyikét Bentham fejének sziluettje és vésett aláírása díszíti, míg a gyűrű hátsó részén egy átlátszó kis tokban, hajának egy levágott tincse található. A gyűrűket Bentham ismerőseinek és korának neves tudósainak, hadvezéreinek és politikusainak ajándékozta. A végrendeletében megnevezett „szerencsések” között találjuk például a francia forradalom legendás alakját, La Fayette márkit, az utilitarianizmus másik nagy filozófusát, John Stuart Millt vagy éppen a közép-amerikai függetlenségi mozgalmak neves képviselőjét, José del Vallét.

A nem mindennapi gyűrűk többségének hollétét azonban ma már rejtély övezi. A Bentham kitömött testét is őrző patinás University College London (UCL) birtokában mindössze négy darab van jelenleg. További két gyűrű sorsa ismert: az egyik egy bizonyos William Stockwell, Bentham néhai szolgálójának családjában öröklődött egészen a mai napig, míg a francia közgazdász, Jean Baptist Say-nek ajándékozott gyűrűt a közelmúltban árverezték el egy aukción.

A maradék húsz gyászgyűrű felkutatásához az UCL most az emberek segítségére számít, kérve, hogy ha bárkinek van tudomása valamelyik hollétéről, az értesítse őket. Hangsúlyozták, hogy a gyűrűk lényegében bárhol lehetnek a világban, amit jól példáz, hogy John Stuart Mill gyűrűjére egy New Orleans-i ékszerboltban bukkant rá a UCL két öregdiákja. A relikviák nem csak Bentham személye miatt érdekesek, hanem azért is, mert kézzelfogható mementói a 19. század elején működő értelmiségi hálózatnak.