Hivatalosan férfi ruhák viseléséért ítélték máglyahalálra Jeanne d'Arcot
2019. október 17. 09:41 Múlt-kor
Örökség és legenda
Ha VII. Károly tett is bármiféle kísérletet az őt erős pozícióba segítő, eddigre 19 éves látó megsegítésére – ahogy azt később állította –, az eredménytelen volt. Mindazonáltal 1450-ben egy kimerítő újratárgyalás keretében gondoskodott a vádak alóli posztumusz felmentéséről.
Károly ugyanis igen sokat köszönhetett Jeanne-nak. Az általa elősegített koronázás jelentette a százéves háború fordulópontját, s idővel Burgundia is átállt Károly oldalára, a konfliktus végére pedig az európai kontinensen csupán Calais és térsége maradt az angol korona fennhatósága alatt.
Habár Jeanne d'Arc szerepe meglehetősen rövid volt, híre már ekkoriban elterjedt szerte Európában, hívei szemében pedig már mártírhalálával szentté vált.
A kor neves francia írónője, Christine de Pisan már 1429-ben elbeszélő költeménnyel állt elő a harcos leányról, amely még bebörtönzése előtt biztosította neki a publikum széles körű támogatását.
Kivégzését követően természetesen rövid időn belül felreppentek az egyre hihetetlenebb történetek arról, hogy Jeanne valójában elkerülte a halált, s a halálát követő években egy csaló is akadt, aki magát az orléans-i szűznek mondva látványos „csodákat” hajtott végre.
Rouen környékén annak ment híre, hogy Cauchon püspök minden igyekezete ellenére egyes szemtanúk sikeresen megmentették Jeanne földi maradványait a lángoktól.
Jeanne d'Arc kultusza a középkort követően a 19. században éledt fel újra, miután 1867-ben előkerült egy rejtélyes láda, amelyen a következő felirat szerepelt: „Ereklyék, melyek az orléans-i szűz, Jeanne d'Arc máglyája alatt találtattak”.
A ládában egy elszenesedett borda, összeégett fadarabok, egy darab lenszövet, valamint egy macska combcsontja voltak – utóbbi magyarázata az volt, hogy a középkorban szokás volt a boszorkányok máglyájára fekete macskát dobni.
A tárgyakat 2006-ban szénizotópos kormeghatározásnak, valamint különféle spektroszkópos elemzéseknek vetették alá, ezek eredménye szerint a maradványok valójában egy, a Kr. e. 6-3. századból származó egyiptomi múmiától származtak.
Az érdeklődés kitartott egészen a 20. századig, és érdekes módon mind Franciaországban, mind Angliában, katolikus, anglikán és egyéb felekezetek körében nagy tisztelet övezte Jeanne d'Arc alakját. A mártír szüzet 1909-ben boldoggá nyilvánították, 1920-ban pedig XV. Benedek pápa „Divina disponente” kezdetű bullájában a katolikus egyház szentjei közé emelte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
