Hét uralkodói kép, amely hatással volt a történelem menetére
2018. május 17. 12:28 Múlt-kor
Nefertiti mellszobra
A történelem egyik leghíresebb műremeke, a berlini Neues Museumban található Nefertiti-mellszobor sokkal többet jelent egy szép arcnál. Szimmetrikus arca érzékisége és idomossága, telt, mosolygó ajkai és ívelt nyaka egy hús-vér nőt ábrázolnak – ezzel igencsak távol áll a korábbi hideg, rideg fáraói ábrázolásoktól. Magában foglalja a vallási fordulatot, amelyet Nefertiti és férje, Ehnaton (eredetileg IV. Amenhotep, uralkodott Kr. e. 1353-1336) fáraó véghezvittek az úgynevezett Amarna-korban.
Az egyiptomi fáraók – és ezáltal az egyiptomi nép – évezredeken keresztül több istent imádtak. Ez Ehnaton trónra lépésével Kr. e. 1353-ban megváltozott. A fáraó egyetlen isten, Aten, a Nap kultuszát tette kizárólagossá, és gyakorlatilag betiltotta a régi vallást. Az uralkodói család a hivatalos művészeten és építészeten keresztül vezényelte az Aten-kultusz propagandáját, amelynek az is része volt, hogy személyessé és egyénivé tette a hagyományosan személytelen fáraói imázst. Az új vallás a jelenre fókuszált, míg a korábbi a töretlen örökkévalóságra. Ez az új hangsúly „talán a legjobban az Amarna-kori reliefek és festészet közvetlen, dinamikus minőségében fedezhető fel,” – írja James P. Allen amerikai egyiptológus „Amarna fenséges női” című könyvében – „szemben az egyiptomi művészetre általában jellemző formalitással és statikussággal.”
Ez a vallási és művészeti forradalom azonban rövid életűnek bizonyult. Ehnaton halála után vallását elvetették, és az Aten napisten nevében készített műremekek többségét valamilyen módon újrahasznosították, vagy elpusztították. Nefertiti kísértő arca azonban tovább él.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
