Hét borzasztó halálnem a viktoriánus Nagy-Britanniából
2019. november 20. 18:47 Múlt-kor
A védőoltások eredete
A fekete himlő már legalább 12 000 éve fenyegeti az emberiséget, és a világtörténelem egyik legpusztítóbb ragályos kórjának számít.
Amikor az Újvilág gyarmatosítása során az európaiak magukkal hurcolták a betegséget, az óriási pusztítást végzett az őslakosok körében – a népesség akár 80%-ának haláláért is felelős lehet.
A 19. században még Európában is gyakran előfordult, körülbelül 30%-os halálozási aránnyal a fertőzöttek körében. A túlélők gyakran megvakultak, illetve maradandó sebek (himlőhelyek) maradtak a bőrükön.
1871-ben csak Nagy-Britanniában és Írországban mintegy 50 000 ember életét követelte a betegség.
1796-ban Edward Jenner angol orvos megfigyelte, hogy a szarvasmarhák közt terjedő tehénhimlő – amely kevesebb eséllyel, de átterjedhet az emberre is – által megfertőzött emberek (főként az állatokkal sok időt töltő fejőlányok) immúnissá váltak az emberek közt terjedő fekete himlővel szemben.
Jenner ennek nyomán hozta létre a világ első, kísérleti jellegű vakcináját, amely kimutatható mértékben csökkentette a betegség elterjedtségét.
Gyakorlatilag Jenner módszerének továbbvitelével zajlott a 20. század folyamán a betegség teljes felszámolása, amelynek befejeztét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban jelentette be. A fekete himlő vált ezzel az első vírussá, amelyet az egész világon kiirtottak.