Hét arc a tömegből: az „időutazó”, az eltűnt, a hazug és a többiek
2020. szeptember 15. 08:24 Múlt-kor
Aki nem volt hajlandó szalutálni Hitlernek
Bizonyára sokan ismerik a híres, 1936-os képet, amelyen több tucatnyi német munkás üdvözli náci karlendítéssel a Führert, ám egyikőjük – a szalutálás helyett – inkább látványosan keresztbe fonja karjait.
Ő volt August Landmesser, aki már 1931-ben belépett a pártba, remélve, hogy majd így munkát tud szerezni. Sikerült is, csakhogy két évvel később beleszeretett Irma Ecklerbe, aki történetesen zsidó származású volt, ami igencsak összeférhetetlen volt a hitleri eszmékkel.
Ahogy az is, hogy 1935-ben megkérte a kezét. Mikor kiderült a „fajárulás”, a Nemzetiszocialista Párt kirúgta tagjai közül a férfit.
Házassági kérelmüket is elutasították a nürnbergi törvényekre hivatkozva. Ezt követően született meg kislányuk, Ingrid 1935 októberében.
A nácikban csalódott Landmesser a hamburgi Blohm und Voss hajóépítő vállalatnál dolgozott, amely 1936. június 13-án új hajót bocsátott vízre.
Az ünnepségre magát Hitlert is meghívták, s míg hívei kiáltották a „Sieg Heilt!”-t, és lelkesen szalutáltak a vezetőnek, Landmesser csak keresztbe font karral állt.
A következő évben Dániába próbált szökni a család, ám a határon letartóztatták őket. A vád rasszgyalázás és fajkeverés volt. A férfit 1938-ban felmentették bizonyítékok hiánya miatt, és arra utasították, minden kapcsolatot szakítson meg a nővel.
Mivel erre nem volt hajlandó, három évre koncentrációs táborba került Börgermoorba. Sohasem látta többé kedvesét és a lányát. A Gestapo a második gyermekükkel terhes Ecklert is letartóztatta, a börtönben kellett megszülnie.
Feltehetőleg a bernburgi eutanázia-központban érte a vég, Landmessert pedig 1944-ben a frontra vitték, Horvátországban hunyt el. Történetüket másodszülött gyermekük, Irene a kilencvenes években írta meg.