Hat természeti katasztrófa, amely rányomta bélyegét az európai történelemre
2018. március 6. 14:05
A Tambora kitörése
1815 április 5-ének éjszakáján az indonéziai Jakartában állomásozó brit katonák hangos robajra lettek figyelmesek. Az először ágyúdörgésnek vélt hang valójában egy vulkánkitörés volt – amely Jakartától 1200 kilométerre, Sumbawa szigetén történt.
A Tambora kitörése a történelem egyik legnagyobb feljegyzett vulkánkitörésének számít. Közvetlenül a robbanás miatt mintegy 60 ezer ember vesztette életét, de az áldozatok száma később tovább emelkedett a szennyezettség miatt kialakuló éhínség és járványok miatt.
A vulkán 45 kilométer magasságba lövellte ki magából a több milliárd tonna hamut, amely az egész világon éreztette hatását. A légkörbe került szennyeződés nagy mértékben visszaverte a Nap sugarait, így az 1815-ös, majd az 1816-os telek a történelem leghidegebb időszakai közé tartoznak. Észak-Amerikában például még 1806 júniusában is voltak olyan vidékek (például New England vagy Quebec), amelyeket hótakaró borított. Az időjárás hozzájárulhaott ahhoz is, hogy a napóleoni háborúk sorsdöntő ütközete, a Waterloo-i csata előtt hetekig zuhogott az eső, így a francia hadsereg ágyúi sok helyen beleragadtak a sárba.
Az időjárás természetesen tönkretette a termést is, így szerte Európában éhínségek sújtották a lakosságot. Angliában egyesek már az 1789-es francia forradalom megismétlődésétől tartottak, de ez az időszak volt az is, amelynek végtelennek tűnő esőzései és viharai megihlették a Frankenstein íróját, Mary Shelley-t is.