Gyermekkatonákat használtak élő pajzsként a japán védők Okinava szigetén
2022. június 23. 11:55 Múlt-kor
Fogság helyett halál
Az öngyilkos támadások a szárazföldön is gyakoriak voltak: a japán katonák nagy része, de még az okinavai őslakosok is nagy számban elhitték a japán propaganda állításait, miszerint az amerikaiak kezei közé kerülve csak a kegyetlen megaláztatás és halál várna rájuk, ezért sokan vetettek önkezükkel véget életüknek, avagy választották a biztos halált egy-egy harci helyzetben.
A katonák öngyilkosság, illetve öngyilkos akciók céljából nagy mennyiségű kézigránátot osztottak szét a civil lakosság körében a szigeten.
Az amerikai inváziós erő parancsnoka, Simon Bolivar Bruckner tábornok (aki június 18-án a frontvonalban vesztette életét) maga is propaganda-röplapok szórásába kezdett a sziget települései felett a levegőből, ennek hatására mintegy 7000 japán katona adta meg magát Okinaván.
A fogság még a halálnál is rosszabb volt a japán katonák számára
Nem csupán az egyszerű katonák és kétségbeesett civilek ugrottak le magaslatokról vagy robbantották fel magukat: Usidzsima tábornok és helyettese, Csó Iszamu is szeppukut (rituális öngyilkosságot) követett el június 22-én. A harcok ezt követően értek véget.
Az amerikaiak a legtöbb forrás szerint 14 000, mások szerint azonban akár 20 000 főnyi halálos veszteséget is szenvedhettek a harcok során, míg a japán oldalon 77 000-től 110 000-ig terjednek a becslések. A mintegy 300 000 főt kitevő okinavai lakosság csaknem fele, több mint 140 000 ember vesztette életét.
Amerikai ünneplés 1945 augusztusában (kép forrása: Wikipédia/ USMC Archives from Quantico, USA/ CC BY 2.0)
A szigeten található épületek 90 százaléka megsemmisült a harcok során, számtalan kulturális kinccsel és történelmi emlékkel egyetemben, az üde dzsungel pedig nagyrészt kopár sártengerré változott.
Az amerikaiak bevezették a katonai közigazgatást és kiépítették máig tartó katonai jelenlétüket – a Kadena repülőtér ma az Egyesült Államok legnagyobb légibázisa Ázsiában.
Okinava valódi jelentőségére végül nem derült fény a háború során, mivel az augusztusban Hirosima és Nagaszaki városaira ledobott atombombák hatására Japán beleegyezett a feltétel nélküli megadásba.
Egyes történészek szerint éppen az okinavai vérfürdő volt az, amely kiváltotta az atomtámadásokat – a veszteségeket látva az amerikai vezetés minden erejével el akarta kerülni, ha lehetett, a japán főszigetek közvetlen lerohanását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
