Franciaország nagyhatalommá emelkedett, az angol korona megrendült a bouvines-i csata után
2021. július 27. 13:33 Múlt-kor
A sorsdöntő ütközet és következményei
Egy forró vasárnapon került sor az ütközetre, amely négy-öt órán át tartott. „Igazi mészárlás alakult ki. Jóllehet már az ún. érett középkor közepén járunk, az íjászat még nem fejlődött ki teljesen, így a közelharc gyakran vérfürdőbe csapott át. Ráadásul a hadvezérek is a sűrűjébe kerültek, ha pedig elestek, a vezér nélkül maradt hadtestek jóval sebezhetőbbek voltak” – magyarázza Alain Streck francia történész.
A gyalogosok által használt fő fegyver egy, a végén horogban végződő lándzsa volt, amelyet a szúrás mellett arra is lehetett használni, hogy a lovagokat lerántsák lovaikról. A csata hevében egy ízben Fülöp Ágost is a földre került, és csak egy testőre lélekjelenlétén múlt az élete.
A 15 ezer fős francia, valamint a 25 ezer fős szövetséges hadsereg összecsapásából végül az előbbi került ki győztesen, a flandriai grófot elfogták, a német császár pedig elmenekült. Mindkét oldalon körülbelül 1000-1000 fős volt a veszteség, azonban a franciák közel 9 ezer ellenséges katonát ejtettek foglyul, további 700, a Flandriával szomszédos Brabanti Hercegségből való zsoldost pedig kardélre hánytak.
„A franciák győzelmüket az egységes irányításnak köszönhették” – állítja John France. „A koalíciós seregek a csata előtt mindössze négy nappal találkoztak, vezetésük meglehetősen instabil volt” – tette hozzá. János király jelenlétének hiánya sem növelte a győzelem esélyét, az angol uralkodónak fel kellett adnia tervét, megalázottan és még gyengébben hajózott haza Angliába.
A visszatérő király ellen átmenetileg összefogtak a különböző társadalmi rétegek, amelyek rákényszerítették a főurak jogait és kiváltságait rögzítő, s a királyi hatalmat korlátozó Magna Carta Libertatum kiadására.
„Bouvines-tól egyenes út vezetett a Magna Cartáig” – mondja Sean McGlynn brit történész, hozzátéve: „a csata volt az utolsó csepp a pohárban: ha János nyer, elkerülhette volna a jogait korlátozó szabadságlevél kiadását, azonban egyértelmű vereséget szenvedett, elherdálta a vagyonát, meggyengült, a bárói csoportok pedig kíméletlenül kihasználták ezt a lehetőséget”.
A csata azonban nem csupán Anglia sorsára volt befolyással. A Capeting-dinasztia a középkori aranykorszakába vezette be az egyre egységesebb francia államot, amely az elkövetkező évszázadban Európa domináns hatalma lett, átvéve a meggyengülő császárságtól a vezető szerepet.
„Ha Fülöp Ágost elvesztette volna az ütközetet, Franciaország északi része flamand, déli része angol, keleti területei pedig német függésbe kerülnek, a király azonban győzelemre vezette seregeit, ami tulajdonképpen a francia nemzeti öntudat kezdetét jelentette” – mondta Streck.
„Az a gond, hogy Bouvines nem fér bele a modern európai narratívákba, ugyanis az Európai Unió a nemzetállami csörtékre való emlékezés helyett Európa népeit egy nagy boldog családként akarja reprezentálni, így Bouvines-t hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni” – emelte ki France.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
