Fészekrakásra használták a madarak a történelmi dokumentumokat

2015. november 23. 18:55

„A sarlósfecskék és csókák már évszázadok óta raknak fészkeket a katedrális teteje alatt” – fejtette ki közleményében Dimitrij Szedov, a Zvenyigodori Történeti és Építészeti Múzeum kutatási igazgatója. Szedov becslése szerint a legrégebbi dokumentumok az 1830-as években keletkeztek, ekkor cserélték ki ugyanis utoljára az épület tetőzetét. Bár a legtöbb papírlapban kárt tette a madarak csőre, a szakadt dokumentumok többsége ennek ellenére olvasható.

A gyűjteményben többek kötött levelek, bankjegyek, könyvek, szállítási szerződések, diákok diplomái, születési anyakönyvi kivonatok, cigarettásdobozok, cukorkapapírok, buszjegyek és még egyházi iratok is szerepelnek. Az egyik jegyzettöredéken ez olvasható: „Jó napot, Vera! Üdvözletemet küldöm.” A régészek többek között egy ezerrubeles bankjegyet is találtak, amely akkoriban rendkívül magas összegnek számított, így a pénz egykori tulajdonosa vélhetően nagyon le lehetett törve, amikor rájött, hogy eltűnt a bankjegy. Különösen értékes az 1933-as, a szovjetunióbeli egyik legnagyobb éhínség idejéből kenyérjegytöredék, valamint egy 1941-es élelmiszerjegy. 

A madárfészek-alapanyagok között több, elegáns betűkkel, arisztokrata kéz által írt levél is megtalálható, amelyekben gyakran feltűnik az 1822 és 1856 között orosz külügyminiszterként tevékenykedő Karl Nesselrode neve. Egy másik fragmentum egy 1917-es naptár december 6-i (II. Miklós cár névnapja) lapja. A szerző a hátlapon Jakov Polonszkij költő versét idézi, amely arról szól, hogy hogyan lehet vigaszt nyerni reményvesztett, boldogtalan időkben. A rövid jegyzet egyfajta figyelmeztetésként is értelmezhető, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a cári családot néhány hónappal később kivégezték.