Feltárulnak a székelyderzsi erődtemplom titkai
2023. április 29. 16:06 Múlt-kor
A Spektrum televízió Várfoglalók című műsorának legújabb epizódjában Vadon Jani és csapata ismét Erdély felé veszi az irányt, ahol lelkes szakértők segítségével egy újabb csodálatos építészeti emléket ismerhetünk meg. 48-as huszárok a Hargita dombjain, egy többszáz éves bútorfestő família, és egy pókember az erődtemplom falán: kalandokban tehát most sem lesz hiány!
Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke a Székelyudvarhelytől mintegy 21 km-re található Székelyderzs unitárius vártemploma, amely ma már az UNESCO-világörökség részét képezi.
A település büszkesége egy 13. század eleji kis kápolna bővítésével épült meg a 14. század elején, majd a 15. század során kissé átépítették. Bár Székelyderzs a kora újkor viszonyait nézve távol feküdt a mindenkori seregek hadi útjától, egy-egy portya vagy betörés veszélyének azért így is ki volt téve: 1605-ben például Basta katonái dúlták fel a települést, 1661-ben Ali pasa csapatai garázdálkodtak a környéken és okoztak jelentős károkat az itt élőknek.
Kép forrása: Szabó Gábor
A templom falán, a homlokzat tetején érdekes szuroköntő nyílások találhatók. A körítőfalon körben az egykori lőrések hívják fel ma is a figyelmet az épület védelmi szerepének fontosságára. A kaputorony aljában egy kettős kapu helyezkedik el: ha a betolakodók a külsőn már átjutottak, a belső kapu előtt kénytelenek voltak megállni, mialatt a torony emeletéről a védők a kis nyílásokon keresztül szurkot önthettek a nyakukba.
Az erődtemplom egyik érdekessége, hogy a falu népe ősidők óta falain belül tárolja legfontosabb értékét: az élelmet. Ezért egy esetleges ellenséges támadás esetén az ide menekülők a kiéheztetés ellen is fel volt készülve.
A bástyák között húzódó fedett terület alatt, a várfal mentén hatalmas ládákban tárolták az élelmiszert, a saroktornyok emeletén pedig füstölt szalonnák lógtak, sőt lógnak a mai napig is kampókra akasztva. Minden székelyderzsi családnak saját ládája és kampója van, amelyeket hetente egyszer, szerdán reggel 7 órakor lehet meglátogatni.
A Várfoglalók legújabb részében a szakértői csapat segítségével számos izgalmas kérdésre is választ kaphatunk: mi volt az erdélyi házak három legfontosabb státuszszimbóluma? Hogyan üzentek vendégeiknek a székely családok székeik segítségével? Hogyan vészelték át a székelyderzsi templom lenyűgöző freskói Erdély vérzivataros évszázadait?
Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.
Kép forrása: Szabó Gábor
A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.
Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.
A történelmi ihletésű sorozat vasárnap délután 16.30-tól látható a Spektrum képernyőjén.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
