Ép, üveggé vált agysejtek kerültek elő a Vezúv római kori áldozatából
2020. október 12. 15:46 Múlt-kor
Egy, a Vezúv vulkán csaknem 2000 évvel ezelőtti kitörésében meghalt fiatal férfi földi maradványaiban épen fennmaradt agysejteket fedeztek fel olasz kutatók egy új tanulmány szerint.
A vitrifikált (üvegesedett) formában megmaradt neuronstruktúrákat az egykori Herculaneum városánál fedezték fel, amelyet Kr. u. 79-ben Pompeji mellett szintén maga alá temetett a Vezúvból előtörő hamu és törmelék.
„Az általunk Herculaneumnál felfedezetthez hasonló vitrifikált szövetek tanulmányozása a jövőben akár életeket menthet a jövőben” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Pier Paolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes egyetem törvényszéki antropológusa.
„A kísérletezés több kutatási területen is folyik, és az általunk gyűjtött adatok és információ lehetővé fogja tenni, hogy tisztábban lássuk más, újabb aspektusait annak, ami 2000 évvel ezelőtt történt a Vezúv leghíresebb kitörése során” – mondta Petrone.
Az áldozat, akinek maradványait megvizsgálták, egy 20 év körüli férfi volt, maradványait egy faágyon fekve találták meg az 1960-as években. A kitörés által előidézett szélsőségesen magas hőmérséklet, majd az ezt követő gyors lehűlés üvegszerű állagúvá változtatta az agy szöveteit, „megfagyasztva” a neuronstruktúrákat, épen megőrizve őket – magyarázza Petrone a tanulmányban, amely a PLOS One című tudományos folyóiratban jelent meg.
„A gyors hőmérséklet-csökkenés bizonyítéka – amelyről a vitrifikált agyszövet is tanúskodik – egyedi része a vulkánkitörés közben fellépő folyamatoknak, mert hasznos információval szolgálhat az esetleges közbeavatkozáshoz a katasztrófavédelmi hatóságok részéről egy jövőbeni kitörés korai fázisában” – mondta Petrone.
A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése Herculaneum városát egy mérgező, vulkáni hamuból, különféle gázokból és lávából álló, több méter vastag réteggel takarta be, amely aztán megszilárdult, kőbe zárva a várost, példa nélküli pillanatképet alkotva mind a korabeli épületekről, mind a menekülésre esélyt sem kapott lakosságról.
A kutatás során feltárt szerves anyag vizsgálata közben a tudósoknak sikerült példátlanul nagy felbontású képeket készíteniük elektronmikroszkópos szkenneléssel és korszerű képfeldolgozó eszközökkel.
A kitörés utáni lehűlés megőrizte az áldozat központi idegrendszerének sejtstruktúráját, amivel a kutatóknak lehetősége nyílt arra, hogy az agyból és a gerincből származó emberi neuronszövetek a régészetben ismert legjobban fennmaradt példányát vessék vizsgálat alá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
