Elhunyt Robert Frank, az 1960-as, 70-es évek ellenkultúrájának nagy hatású fotósa
2019. szeptember 11. 12:34 MTI
„Amikor az emberek a fotóimat nézik, azt akarom, hogy olyan érzésük legyen, mintha egy verssort szeretnének még egyszer elolvasni” – nyilatkozta a Life magazinnak.
Zürichben született 1924-ben, fiatalon érkezett az Egyesült Államokba. Az országot járva egészen új szempontból, dokumentarista módon, fekete-fehér spontán képekkel örökítette meg a vidéki embereket és életüket 35 milliméteres Leica fényképezőgépével. Ezekből a fotóiból született 1959-ben megjelent híres albuma, a The Americans (Amerikaiak), amelyhez a beatnemzedék szerzője, Jack Kerouac írt előszót.
„Amikor az emberek a fotóimat nézik, azt akarom, hogy olyan érzésük legyen, mintha egy verssort szeretnének még egyszer elolvasni” – nyilatkozta a Life magazinnak.
Az Amerikaiak fotóanyagát mintegy 28 ezer fényképből válogatta össze. Mint mondta: amikor a képeket készítette, már elege volt a romantikából. „Azt akartam bemutatni, amit látok, tisztán és egyszerűen” – idézte a The Guardian kedden, a művészről szóló megemlékezésében.
Látásmódja nagy hatással volt kortársaira. A 60-as, 70-es években az ellenkultúra egyik neves képviselőjévé vált és filmeket kezdett készíteni. A The New York Times kritikusa, Manohla Dargis szerint Frank „az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb és legnagyobb hatású független filmese volt”. Rövidfilmjeiben Jack Kerouac, Allen Ginsberg és Alice Neel is megjelent.
Frank 1972-ben Cocksucker Blues címmel forgatott filmet a Rolling Stones együttes amerikai turnéjáról, de a banda az olyan kendőzetlenül ábrázolt részletek, mint a drogozás miatt beperelte, hogy megakadályozzák a film megjelenését, és végül egy másik dokumentumfilmet forgalmaztak helyette, amelynek címe Ladies and Gentlemen: The Rolling Stones volt.
Frank személyes életét több tragédia is beárnyékolta: 1974-ben 20 éves lánya repülőgép-szerencsétlenségben hunyt el Guatemalában, skizofréniában szenvedő fia pedig 1994-ben öngyilkos lett.
Alkotásaiból 2009-ben és 2010-ben retrospektív kiállítás nyílt a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában és a párizsi Jeu de Paume Galériában. A művész felváltva élt Kanadában és New Yorkban.