Életbe lépett a brit trónutódlás diszkriminációit felszámoló törvény
2015. március 27. 10:22 MTI
Életbe lépett csütörtökön az a törvény, amely évszázadok óta először megszünteti a nemi és a vallási diszkriminációt a brit trónutódlási gyakorlatban. A törvény hatályba lépését Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes jelentette be hivatalosan a parlamentnek küldött átiratában.
A brit trón lehetséges várományosainak diszkriminációját tiltó törvényt a londoni parlament már 2013-ban elfogadta, ám életbe lépése előtt még el kellett fogadni a jórészt egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség 15 másik olyan tagországában is, amelyek alkotmányosan a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Hat nemzetközösségi ország - köztük a két legnagyobb, Kanada és Ausztrália - törvénybe iktatta a módosításokat, a többi kilenc pedig deklarálta, hogy külön törvényalkotási aktus nélkül elfogadja az új brit jogszabályt.
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció által négy éve elindított, a törvény csütörtöki életbe lépésével kiteljesedett reformfolyamat alapján az Egyesült Királyság mindenkori uralkodójának elsőszülött gyermeke mindenképpen a brit trón első számú várományosa lesz, függetlenül attól, hogy fiúnak vagy leánynak születik. A törvénymódosítás ugyanis felszámolta azt a több évszázados diszkriminatív trónutódlási előírást, amely szerint az uralkodó elsőszülött fia előnyt élvezett a trónöröklésben, akkor is, ha volt idősebb leánytestvére.
A törvény az uralkodó további gyermekeire is kiterjed. Ennek érelmében például ha Vilmos herceg és kilencedik hónapban járó várandós hitvese, Katalin hercegnő elsőszülött fiának, az idén kétéves György hercegnek áprilisban leánytestvére születik, ő lesz és marad - Vilmos édesapja, Károly trónörökös, valamint Vilmos és György után - a negyedik a trónutódlási sorban, akkor is, ha később születik egy öccse. A módosítások nyomán az sem lesz akadálya György herceg majdani megkoronázásának, ha az ifjú herceg történetesen katolikus házastársat választ magának.
A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként elfogadott trónöröklési törvény, az 1701-ben kelt Act of Settlement - néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt - intézkedett arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus. A brit kormány által végrehajtott reform azonban ez utóbbi diszkriminatív törvényt is megsemmisítette. Az egyetlen problémát az okozhatja, ha Vilmos és Katalin elsőszülöttje, György herceg majdan katolikus házastársat választ, és gyermekeik is a katolikus hitben nevelkednek. Katolikus uralkodója ugyanis továbbra sem lehet az Egyesült Királyságnak, tekintettel arra, hogy a mindenkori brit uralkodó egyben a Nagy-Britanniában államvallásnak számító anglikán egyház legfőbb világi vezetője is.
A reform ugyanakkor felszámolta azt az 1772-ben kelt jogszabályt is, amelynek alapján a királyi család gyakorlatilag összes tagjának az uralkodótól kellett engedélyt kérni a házasodáshoz. Az új törvény szerint ilyen engedélyre ezentúl csak a trónutódlási lista első hat szereplőjének lesz szüksége. Ennek máris vannak furcsa következményei. Eugénia hercegnő - András hercegnek, a királynő másodszülött fiának másodszülött leánya - ugyanis jelenleg a hetedik a sorban, és így a nagymama, vagyis II. Erzsébet királynő engedélye nélkül választhat házastársat magának. Nővére, Beatrix hercegnő, aki a hatodik, ugyanakkor köteles lenne kikérni ugyanehhez a királyi nagyszülő beleegyezését. Mindez azonban már csak néhány hétig áll fenn, mivel Vilmos és Katalin másodszülött gyermekének április végére várt megszületése után András herceg mindkét leánya egy hellyel hátrébb kerül a trónutódlási sorrendben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
