El akarták rabolni a brit miniszterelnököt, de ő sörrel kínálta őket, így meggondolták magukat

2018. augusztus 22. 16:03 Múlt-kor

Első lépésként sörrel kínálta meg a két férfit. Ez jó kiindulópont volt, tekintve, hogy mindketten az Aberdeeni Egyetem hallgatói voltak. A miniszterelnök emellett azzal viccelődött, hogy ha a két férfi elrabolja, akkor a közelgő választásokon földcsuszamlásszerű győzelmet arat a konzervatív párt. Douglas-Home ötlete működött: a két diák elhagyta a helyszínt, és később vélhetően a munkáspárti jelöltre, Harold Wilsonra való szavazással igyekeztek az országos politikát befolyásolni.

A történet először 2001-ben került nyilvánosságra, amikor Quintin Hogg, Hailsham lordja – aki Edward Heath és Margaret Thatcher miniszterelnökségei alatt szolgált lordkancellárként – elhunyt, és kódolva írt naplóit lefordította a kormányzati kommunikációs központ, a GCHQ. A kérdéses naplóbejegyzés 1977. január 9-i keltezésű, és leírja, hogy Douglas-Home elmesélte Hailshamnek és néhány másik személynek a történetet a skóciai Birkhillben, egy lövészet alkalmával.

Hailsham naplóbejegyzése szerint Douglas-Home éppen John és Priscilla Buchan, Tweedsmuir bárója és bárónéja házában szállt meg, ahol azonban nem volt hely a miniszterelnök testőre számára. Egy este, amikor Douglas-Home egyedül maradt a házban, tökéletes alkalom nyílt az emberrablásra. A bejegyzés szerint a miniszterelnök azt kérdezte a két férfitól, összepakolhatna-e előbb néhány dolgot. Rablói erre adtak neki tíz percet, Douglas-Home pedig addig megkínálta őket néhány sörrel. Viccelődött is velük: „Gondolom tudják, hogy ha megteszik, a konzervatívok 200-zal vagy 300-zal fogják megnyerni a választást.”

Az emberrablásra végül nem került sor. Ehelyett a Tweedsmuir-házaspár hazaért, a két hallgató pedig értékes zsákmányuk nélkül távozott. A kérdés azonban továbbra is felvetődik: mit akartak az emberrablók a miniszterelnökkel, és miért adták fel ilyen könnyen?

Hailsham naplóbejegyzése szerint a miniszterelnök felismerte a baloldali diákokat, mivel aznap találkozott már velük a skót konzervatív párt, az Unionista Párt kongresszusán. Itt arra kérték, írjon alá egy jótékony célú adománygyűjtést, azzal viccelődve, hogy ha megteszi, nem rabolják el. Douglas-Home eleget tett a kérésnek, és tett egy kisebb adományt. Miután azonban autójával visszatért a Tweedsmuir-házhoz, észrevette, hogy a két diák követte az autót.

Eredeti tervük az volt, hogy balesetet okoznak, megakadályozzák a miniszterelnök menekülését, majd néhány órára egy aberdeeni házba viszik, mielőtt elengednék. Az egyetemisták azonban elbizonytalanodtak, miután a házhoz értek, és az emberrablásból néhány sör és a közelgő választásról szóló vicc lett. Karrierjét féltve a miniszterelnök testőre, miután tudomást szerzett az esetről, azt kérte, tartsák titokban. Amikor a történtekre fény derült 2001-ben, Chris Collins, a Margaret Thatcher Alapítvány történésze elmondta: „Az emberrablásos tréfa az egyik legsúlyosabb megsértése volt a miniszterelnök biztonságának a 20. században, legalábbis amiről tudunk.”

Nem utal semmilyen fennmaradt dokumentum arra, hogy valaha bármiféle vádemelés vagy nyomozás indult volna a két egyetemista ellen. A sors fintora, hogy Douglas-Home elrablása nélkül is számukra kedvezően alakult az 1964-es választás: a konzervatív párt vereséget szenvedett, és Harold Wilson lett az új miniszterelnök.