Kezdetben isteneknek hitték a spanyol hódítókat az aztékok
2020. október 26. 16:59 Múlt-kor
Azték katasztrófa
Cortés és serege 1521. augusztus 13-án 13 hajóval megkezdte a város végső ostromát. Az ostromlottak a reménytelen helyzetben csak nagyon gyér ellenállást tanúsítottak, Cuauhtémoc pedig úgy döntött, hogy kíséretével kenukon megszökik. Egy spanyol őrszem azonban észrevette, és gyorsan értesítette kapitányát a szökési kísérletről.
Az aztékok utolsó királyát Cortés elé vitték. Az uralkodónak az volt az egyetlen kívánsága, hogy a spanyol hódító tőrdöfésétől halhasson meg. Mivel Cortés – méltányolva Cuauhtémoc ostrom alatt tanúsított bátorságát – megtagadta a kérést, az azték uralkodó nekifutott, és megpróbálta elragadni kését, de nem sikerült neki. Az aztékok zokogásban törtek ki. Tudták, az aranykor véget ért.
Előjelek az égből
Az aztékok Cortés 1519-es érkezése előtt szokatlan történések hosszú sorozatát észlelték. Egy látványos, csillogó fény egy éven keresztül látható volt az égen, később tűz ütött ki Vitzilopocstli, a háború istenének templomában.
Majd ugyanebbe a templomba villám csapott, valamint vulkánkitörések is előfordultak, és egy üstököst is láttak lehullani az égből. Az aztékok minden jelenségben civilizációjuk megszűnésének egyértelmű jeleit látták.
Amikor Moctezuma értesült a spanyolok érkezéséről, vezetőjüket, Hernán Cortést Ketzalkóatllal (Tollaskígyóval), egy kisebb azték istennel azonosította. Arannyal és élelmiszerrel fogadta a spanyolokat, hogy megakadályozza Tenochtitlán felé történő előrenyomulásukat.
Próbálkozása azonban kudarccal végződött, ezért utasította varázslóit, hogy mágia segítségével tegyék beteggé a hódítókat, majd miután ez a módszer sem vált be, nem maradt más megoldás, mint saját palotájában elszállásolni őket. Az aztékok azonban felfedezték, hogy a spanyolok nem félistenek, hanem egyszerű halandók, akiket meg kell ölniük, ha nem szeretnék elveszíteni kedvelt fővárosukat.
Tenochtitlán, az álomváros
Amikor a spanyolok megpillantották Tenochtitlánt, ámulatba ejtette őket a látvány. A tóval körülvett város már attól a perctől kezdve az aztékok fővárosa lett, amikor a helyi törzseket alávetették hatalmuknak.
Tenochtitlán házai kőből épültek, terein számos függőkertet emeltek, a város peremén pedig zöldségeskertek biztosították a lakosság a megélhetéshez szükséges élelmiszerellátást.
A „tóvárost” korának egyik legnagyobb fővárosaként tartották számon, Cortés emberei pedig álomvárosként emlegették, amelyhez hasonlóval egyik európai nép sem büszkélkedhetett. Csodálták a vízvezetékek és hidak bonyolult mérnöki szerkezeteit, az utcákat keresztező csatornákat, és a várost behálózó széles utakat.
A lenyűgöző Tenochtitlánt azonban sajnos csak a visszaemlékezésekből és a régészeti feltárások alapján ismerjük, a spanyol hódítók ugyanis a sikeres 1521-es ostromot követően földig rombolták a várost.