Egészen váratlan helyekre vezették a tudósokat a rejtélyes kristálykoponyák
2019. február 7. 14:09 Múlt-kor
A Mitchell-Hedges koponya elemzése
Walsh kutatása arra jutott, hogy a Mitchell-Hedges koponya ugyanannyira jelentéktelen, mint az addig vizsgált kristálykoponyák. A „Man” című brit magazin 1936. júliusi számában egy cikkhez mellékelt képen egyértelműen a Mitchell-Hedges koponya látható, azonban itt még a Burney nevet társítják hozzá.
A jelek szerint 1936-ban – azaz 12 évvel azután, hogy a Mitchell-Hedges család állítása szerint megtalálta a Yucatán-fészigeten – a koponya egy Sydney Burney nevű londoni műkereskedő birtokában volt. A további kutatás arra derített fényt, hogy Burney egy Sotheby's-árverésen adta el a koponyát Frederick Mitchell-Hedgesnek, 1934 előtt pedig semmiféle nyoma nincs a létezésének.
A koponya eredetét tovább árnyalta, hogy 2008-ban, miután Anna Mitchell-Hedges 100 éves korában elhunyt, férje elvitte a koponyát Walshhoz. Immár ezen a koponyán is végrehajthatták ugyanazokat a vizsgálatokat, amelyeket Walsh és Sax a többin végeztek. Ezekből az derült ki, hogy a világ leghíresebb kristálykoponyája hasonló felépítésű és anyagú, mint a British Museumban található példány – Walsh szerint a Mitchell-Hedges koponya a londoni példány másolata.
A legtöbben azonban, akiket rabul ejt a kristálykoponyák misztikus története, nem foglalkoznak a tudományos eredményekkel – mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy éppen 2008-ban mutatták be a mozikban világszerte az „Indiana Jones és a kristálykoponya királysága” című kalandfilmet, amelyben a főhős Peruban kutat a mágikus műkincsek után. A film természetesen csak tovább gerjesztette a kristálykoponyák iránti érdeklődést, és elősegítette a további elméletek születését és terjedését.