Divathullámot és heves tiltakozást is kiváltott a kötelező maszkviselés a spanyolnátha idején
2020. május 7. 18:59 Múlt-kor
A háborús lelkesedés elhalása
San Francisco először 1918 októberében rendelte el a maszkviselést, ezt azonban a novemberi európai fegyverszünetet követően feloldotta. Januárban, miután a megbetegedések száma meredeken megnőtt, újra kötelezővé tették, azonban ekkor már jelentős ellenállásba ütközött az intézkedés.
Az ellenzők csoportjához több orvos és a városi tanács egy tagja is – a Maszkellenes Liga egyik gyűlésén 2000-en is megjelentek. Navarro szerint a nagyfokú ellenállás egész egyszerűen a háború végének tudható be – a békehangulatban nehezebben tűrték el az emberek, hogy utasítgassák őket.
Mindazonáltal a kaliforniai nagyváros bizonyult a kivételnek: más nagyvárosokban ilyesfajta szervezett tiltakozás nem fordult elő a feljegyzések szerint.
Nancy Tomes, a Stony Brook-i Egyetem professzora, a spanyolnátha-járvány szakértője szerint bár elszórtan volt ugyan ellenkezés a maszkviselési intézkedésekkel szemben, nem vált széles körben elterjedtté.
A textil- és papírzsebkendőkkel szemben, amelyek mindennapos használatát éppen a spanyolnátha-járvány tette megszokottá, a maszkviselés nem tartott ki a válság utáni években.
Továbbra is nehéz megállapítani, önmagában a maszkviselésnek mekkora szerepe volt a fertőzések megelőzésében, annyi azonban bizonyos, hogy az általában véve szigorúbb egészségvédelmi döntéseket hozó közösségek jobban jártak, mint azok, amelyek nem.
„Ma már visszatekintve láthatjuk, hogy ellaposították a görbét, és azok a közösségek, amelyek hosszabb ideig betartatták a szigorúbb szabályozásokat, és korán is kezdték ezt, alacsonyabb halálozási arányt tapasztaltak” – mondta Bristow. „Nekik azonban még nem álltak rendelkezésre pontos adatok, így az elkövetkező évek során nem volt ennyire tiszta, hogy amit tettek, mennyire hatékony volt.”