Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa
2024. szeptember 20. 16:05 Múlt-kor
Repülőből darázs
A legendás Vespák előállítója, a Piaggio cég az 1930-as évek derekáig a kétkerekű járműveken kívül már jó néhány dolgot gyártott, többek közt mozdonyokat, vasúti kerekeket, motoros hajókat, majd az első világháborúban belekezdett a repülőgépek gyártásába, amit a második világháború alatt is folytatott. Enrico Piaggio és bátyja, Armando Pisában és Pontederában fekvő üzemeit azonban a szövetségesek 1943 nyarán porig bombázták.
A világháború végén Enrico Piaggio visszatért az égből a földre. Az olaszok mobilitás iránti fogékonyságát érzékelve egy, a néptömegek számára is könnyen elérhető járművel rukkolt elő. Megbízta Corradino D’Ascanio nevű repülőmérnökét, hogy tervezzen egy olcsó robogót az amerikai hadsereg ejtőernyősei által használt kicsi, de mégis kompakt katonai motor mintájára.
Audrey Hepburn és Gregory Peck a Római vakáció című filmben
D’Ascanio azonban nem nagyon szerette az általa koszosnak tartott motorkerékpárokat, amelyeket nézetei szerint nehéz volt megülni és karbantartani, így megpróbált minden olyan elemet nélkülözni az új konstrukcióból, amelyet feleslegesnek tartott.
A mérnök kis méretű kerekekkel, egy jól párnázott, kényelmes üléssel és elöl egy magas, pajzsszerű, a vezetőt a portól és a piszoktól védő homlokelemmel szerelte fel kétkerekű járművét. A robogó motorját a motorbiciklikre jellemző középső helyzetből a hátsó kerék mellett helyezte el, így az azt irányító személy nem a klasszikus lovaglóülésben helyezkedett el a járművön, hanem kényelmes ülő pozíciót vehetett fel, amely a szoknyát hordó hölgyeknek sem jelentett gondot.
Volt, aki szél- és esővédőt szereltetett kedvenc járgányára (1948)
D’Ascanio a sebességváltó kart a kormányra helyezte, a robogó elejére pedig nem teleszkópvillát tervezett, hanem a repülőgépgyártásban használatos levegőkaros kormányoszlopot, amely megkönnyítette a kerékcserét.
A robogó formája és annak hangja a darázsra (olaszul vespa) emlékeztette Enrico Piaggiót, aki végül a sárga-fekete csíkos rovarról nevezte a járművet, amelynek szabadalmát 1946. április 23-án regisztrálták az olasz ipari minisztériumban. Az „olasz csoda” ezzel zöld utat kapott. Alig fél évvel később, szeptember 20-án már a gyártósorról is legördült az első példány, az ikonikus robogó különböző típusainak népszerűsége azóta is töretlen mind Olaszországban, mind a világ egyéb tájain.