73 éves korában meghal az észak-itáliai Parmában Giambattista Bodoni olasz betűmetsző, szedő és nyomdász, aki főleg a klasszicista antikva betűtípusok kifejlesztésével szerzett nevet magának. A Saluzzóban született Bodoni, akinek már az ősei is könyvnyomtatással foglalkoztak, 1768 óta vezette a parmai herceg nyomdáját. 1791-ben saját nyomdát nyitott. Megbízói a környékbeli fejedelmi udvarok voltak, 1806-tól kezdve főleg a Parmában székelő "Napoleonidák" (a Bonaparte-család tagjai). Bodoni elfordul a barokk és rokokó túldíszített formáitól, és az antik betűfajtákhoz visszanyúlva az antikva továbbfejlesztésével foglalkozik. Az antikva, a fraktúra ellentéte, a latin betűfajtán alapuló karoling minuszkulából származik. A Bodoni betűvel az olasz betűmetsző megalkotta a klasszicista antikvát, mely erőteljes alap és finom hajszálvonalai révén különbözik a reneszánsz vagy középkori antikvától, amelynél a betű mindegyik része egyforma vastag. Giambattista Bodoni számos olasz és latin író műveit kiadta. Ezek a könyvek nemcsak a betűtípus, hanem a szedés, a nyomás és a papír kiváló minőségével is kitűnnek. "Nyomdászati kézikönyv" című művével, melyet 1818-ban özvegye adott ki, az olasz betűmetsző jelentős befolyást gyakorolt a könnyen olvasható, művészi kvalitású betűfajták kifejlesztésére. Csak antikvából majdnem másfél százat tervezett. Kiadványai közül a háromkötetes "Iliász" és a kétkötetes teljes Vergilius nyűgözte le a kortársakat, köztük Napóleont is.