Saját korának hőse: 165 éve halt meg Lermontov
2006. július 27. 15:00
A bátor és renitens katonatiszt
1838-ban - nagyanyja közbenjárására - engedélyt kapott, hogy visszatérjen Pétervárra, s az elkövetkező három és fél év irodalmi sikereinek, a nagy művek létrejöttének ideje lett. Sorra jelentek meg versei, Puskin utódaként kezdték emlegetni, s azért is tisztelték, hogy a szabadság eszméjét hirdető verse miatt kellett száműzetést szenvednie. Barátságot kötött a nyugatos értelmiség vezető lapja, az Otyecsesztvennije zapiszki szerkesztőivel, elsősorban a kiemelkedő kritikussal, Belinszkijjel. Ebben a rövid időszakban fáradhatatlanul dolgozott: befejezte A démon és a Cserkesz fiú című elbeszélő költeményeit, 1838-1840 között pedig megírta a Korunk hőse című regényét, az orosz prózairodalom egyik fontos mérföldkövét. Főhőse a cinikus, tehetséges és démonikus Pecsorin, Lermontov nemzedékének és korának igazi képviselője.
1840 februárjában a francia követ fiával vívott párbaja miatt ismét a Kaukázusba száműzték egy olyan ezredhez, mely veszélyes katonai akcióra készült. A költő részt vett az összecsapásokban, s a Valerik folyónál lezajlott ütközetben merészsége még a harcedzett veteránokat is meglepte. Kitüntetésre is felterjesztették, amit azonban I. Miklós megtagadott a renitens költőtől. Kapott viszont két hónap szabadságot, melyet Pétervárott töltött el munka és tervezgetések közepette: el akarta hagyni a katonai pályát, s csak az irodalomnak élni, saját folyóiratot akart indítani, új regények megírására készült.
A tervek azonban tervek maradtak, parancsot kapott a visszatérésre. Útban állomáshelyére Pjatyigorszkban megállt, hogy gyógykezeltesse magát. Az üdülőhelyen sok régi ismerőssel is találkozott, köztük régi iskolatársával, Martinovval is. Egy alkalommal az előkelő társaságban az éles nyelvű költő megsértette Martinovot, aki kihívta párbajra. Lermontov nem vette komolyan az összetűzést, s az 1841. július 27-én lezajló párbaj során a levegőbe lőtt. Martinov azonban pontosan célzott, s pisztolygolyója kioltotta a mindössze 27 éves Lermontov életét.
(Múlt-kor/Panoráma - Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
