Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 25 tömbön kívüli állam. Az egyhetes értekezlet fő napirendi pontja: a világbéke biztosítása, a gyarmati rendszer, az imperializmus és a faji megkülönböztetés elleni harc, valamint a leszerelés kérdései és a népek önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása. A Kelet és a Nyugat közötti politikai feszültség folytán, amely a berlini válság és a laoszi konfliktus révén tovább éleződött, Dzsaváharlál (Jawaharlal) Nehru indiai miniszterelnök, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnök és államfő, kiváltképpen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő és pártfőtitkár sürgetésére Jugoszláviába összehívják a tömbön kívüli államok első értekezletét. A három államfő John F. Kennedy amerikai elnök és Nyikita Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök 1961. júniusi eredménytelen bécsi találkozása után a világ katonai konfliktusaiban közvetlenül nem részes államokat közös cselekvésre szerette volna rábírni, hogy "az el nem kötelezett államok tömbje" útján politikai nyomást gyakoroljanak a világhatalmakra.
Tömböm kívüli államok azok, amelyek a békés egymás mellett élés politikáját folytatják, nem tartoznak semmilyen katonai szerződéshez és támogatják az elnyomott népek szabadságtörekvéseit. Az immár Belgrádba összehívott értekezleten részt vesz Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.
Már az értekezlet során nagy feszültségek támadtak egyes résztvevő országok között. Az atomháború veszélyére utalva felszólítják Kennedyt és Hruscsovot, hogy "haladéktalanul és közvetlenül vegyék fel egymással a kapcsolatot, hogy a fenyegető konfliktust elkerüljék és biztosítsák a békét".
A tárgyalások eredményeképpen az értekezlet résztvevői egy 27 pontos nyilatkozatban állást foglalnak egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban. Így követelik a még nem független népek elleni elnyomó intézkedések azonnali beszüntetését, a gyarmati területek visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak: Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népeinek, valamint a teljes és nemzetközileg ellenőrzött általános leszerelést. Ezt a nyilatkozatot eljuttatják az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és valamennyi többi államhoz.