Az észak-amerikai függetlenségi háború véget ért: Párizsban békét kötött Nagy-Britannia és tizenhárom volt gyarmata. Egyidejűleg Versailles-ban Nagy-Britannia Franciaországgal és Spanyolországgal is békét kötött. A tárgyalások a következő eredményt hozták: Spanyolország megkapta Nagy-Britanniától Floridát és Menorca szigetét, Franciaország Tobagót és a Szenegál vidékét. Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.
Az észak-amerikai kontinens tizenhárom keleti parti gyarmatának eredményes szabadságharca súlyos csapást jelentett Nagy-Britanniának. A merkantilista gazdaságpolitika eredményeképpen a gyarmatok erősen kötődtek az anyaországhoz, s a kolóniák lázadásának az lett a következménye, hogy az európaiak összetűzései ettől fogva kiterjedtek a tengerentúlra is. A Függetlenségi Nyilatkozat (1776. VII. 4.) és az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya az emberi jogok deklarálásával, lévén, hogy először sorolja fel az emberi jogokat írott alkotmányban, eszmetörténetileg és politikailag döntő jelentőségű. Ennek ellenére az anyaországgal való konfliktusnak nem erkölcsi, hanem elsősorban politikai okai voltak. A gyarmatok Nagy-Britannia kormányzati gyakorlata miatt hátrányos helyzetben érezték magukat, és gazdasági, politikai önállóságot akartak. Így fejlődött át az 1776-1783 között végbemenő függetlenségi háború a modern történelem első, végleges győzelemmel végződött népfelkelésévé.