Pusztaszeren megrendezték az évi szokásos Árpád-ünnepséget. 1896-ban az országgyűlés törvénycikkben iktatta, hogy Pusztaszeren emlékművet állítsanak a nevezetes évfordulóra. Ezután egymás után alakultak azok a polgári társaságok, amelyek a helyszínen évente egyszer kisebb ünnepséget rendeztek, később tábori misével egybekötve. 1898. óta tartják számon a szobori búcsút. Kezdetben Szent István napján, később a romtemplom titulusának megfelelően szeptember első vasárnapján. 1921-től a szobori búcsú az `országos Árpád-ünnep` nevet kapta. Az 1930-as évek elejétől születtek tervek nemzeti park létrehozására. 1945. március 29-én a debreceni kormány javaslatára Nagy Imre itt kezdte el a hivatalos földosztást.
A jelenkori ünnepségek gyökerei 1957-ig nyúlnak vissza, amikor a szobori búcsú napján a Hazafias Népfront égisze alatt munkás-paraszt találkozót rendeztek. 1978 után az ünnepség időpontja ismét augusztus 20. Az új kenyér ünnepe, Szent István napja lesz. 1966-ban Csongrád Megye Tanácsa már terveket készítetett a nemzeti emlékparkról, majd 1970-ben Erdei Ferenc létrehozta az Országos Emlékbizottságot. Ennek kezdeményezésére építik fel 1995-re a nemzeti emlékparkot.