A wormsi birodalmi gyűlésen, ahol összegyűltek a király és a birodalmi rendek, a német király, I. Miksa kihirdeti `a Német Nemzet Szent Római Birodalma` számára az örök birodalmi békét. Az ország békéjének betartása felett a birodalom legfőbb jogi fórumának, a Birodalmi Kamarai Bíróságnak (Reichskammergericht) kell őrködnie és azt szavatolnia. Az örök béke megtiltja a viszálykodást minden, a birodalomban élő embernek, és kötelezi őket, hogy igazukat békés úton keressék. A Birodalmi Kamarai Bíróság, melynek székhelye először a Majna menti Frankfurtban volt, azután 1527-gi Wormsban, majd 1693-ig Speyerben, a legfelsőbb központi hatóság a birodalomban. Hatáskörébe tartoznak a következő kérdések: békeszegés, a birodalomból való kiközösítés, közvetlenül a birodalom alá tartozó tulajdon körüli viszálykodások, valamint az összes kincstári jogvita. Ebben a legfelsőbb jogi hatóságban a király által kinevezett kamarai bíró elnököl, akinek a magas rangú birodalmi nemességből kell kikerülnie. A jogi ülnökök helyét az egyenlőségi elvnek megfelelően a császár, illetve a király és a birodalmi nemesség töltik be. Az ügyeket kettő, három vagy négy elnök vezeti.