Lángoktól ölelt hollótanya: a vajdahunyadi vár
2023. október 13. 11:20 Múlt-kor
Október 15-én, vasárnap új epizóddal folytatódik a Várfoglalók sorozat a Spektrum televízió műsorán. Vadon Jani stábjával ezúttal a mai Románia területén lévő vajdahunyadi várhoz, a Hunyadi család ősi fészkéhez látogat.
Bár az egykori Hunyad vármegyei Hunyad településen a megelőző évszázadokban is létezett már egy földvár, a hely legendássá mégis a 15. században vált. Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár ugyanis 1409-ben adományozta a területet Vajknak, Hunyadi János apjának.
Maga a Hunyadi család is ezután a birtok után kapta a vezetéknevét. Az apjától örökölt kicsiny erősséget kormányzósága idején János építtette ki Európa egyik legnagyobb lovagvárává. Ekkoriban itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet is.
Különös, bár érthető, hogy a hollócímeres Hunyadi család reprezentatívnak szánt vajdahunyadi várában sem János, sem pedig fia, Mátyás király nem tartózkodott sokat. Előbbi mint az ország kormányzója Temesváron sokkal többet időzött, utóbbit pedig királyi kötelezettségei marasztalták Budán és Visegrádon.
A vajdahunyadi vár a 17. század elején az iktári Bethelen család tulajdonába került, akikhez a több hullámban végzett átalakítás és megerődítés ténye fűződik. A háborúkra való felkészítés ellenére az erődítmény 1784-ben szolgált utoljára katonai célokat, amikor a vármegyei nemesség itt keresett menedéket a Horea-Cloșca-féle román parasztfelkelés elől.
Fotó: Szabó Gábor
A nem kifejezetten jó stratégiai fekvésű erődítmény alapvető funckiója a 18. és 19. században az lett, hogy különféle közigazgatási hivataloknak adott otthont. Bár I. Ferenc császár és király 1807-ben elrendelte a felújítását, a vajdahunyadi vár jelentős részét 1818-ban egy villámcsapás okozta tűzvész pusztította el. Ezt 1854-ben újabb tűzeset követte. Több mint hat évszázados történelme alatt az erődítmény ötször esett a lángok martalékául.
A vár a ma ismert formáját az 1800-as évek második felében nyerte el. Közadakozásból megkezdődött az épület felújítása, előbb Schulcz Ferenc, majd pedig Steindl Imre irányításával. A gótikus és reneszánsz stílusban (és részben a fantázia nyomán) helyreállított vajdahunyadi vár olyannyira népszerűvé vált, hogy az 1896-os milleniumi kiállításra készült, a budapesti Városligetben felállított épületegyüttes több eleme a vajdahunyadi kastély elemeit utánozza.
Fotó: Szabó Gábor
A Várfoglalók következő epizódjában Vadon Jani és csapata Vajdahunyadra látogat. A stáb nemcsak az ősi, sok megpróbáltatáson átesett kastély építészeti gyöngyszemeit és a vár környékét fedezi fel, hanem betekintést nyer a Hunyadi család történetébe is.
Talán a hely szellemétől, talán a Hunyadi Jánossal való névrokonságtól megihletve Vadon Jani a vár hollóinak számolásába kezd, és annyira elvarázsolja az erődítmény, hogy még egy reneszánsz táncmulatságba is sikerül őt bevonni!
Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.
Fotó: Szabó Gábor
A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.
Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.
A Várfoglalók legújabb része október 15-én, vasárnap délután 16:30-tól látható a Spektrum műsorán.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
