Egy római harcost védelmező Medusza-főre bukkantak Törökországban
2022. október 7. 11:50 Múlt-kor
Egy 1800 éves, Medusza-fejes medál került elő Perrhe ősi városában, a törökország délkeleti részén fekvő Adıyaman tartományban. A bronzmedál a gorgó-fő domborművét ábrázolja, és valószínűleg egy katona kapta bátorsága jutalmául, hogy pajzsán vagy páncélján hordozhassa.
A Medusza-mítosz legkorábbi változata szárnyas szörnyetegként írja le a lényt, akinek pillantása kővé változtatta a szemlélőt. Az archaikus korból származó első ábrázolásai is látványosan iszonytatóak voltak: kerek arc kidülledő szemekkel, tágra nyitott száj, kinyújtott nyelv, hegyes fogak, agyarak, néha még szakáll is.
Az ábrázolásmód az i. e. 5. században változott meg, ahogy a művészi irányzatok a szimmetriára és az arányok tökéletességére alapuló esztétika irányába tolódtak el. Az archaikus kor groteszk gorgója emberszerűvé és nőiessé vált, a klasszikus kor veszedelmes szépségévé lágyulva.
Az ünnepelt szépségből Athéné átka miatt kígyóhajú szörnyeteggé váló Medusza képe az i. e. 1. században alakult ki, és Ovidius fő műve, a Metamorphoses (Átváltozások) rögzítette végleg a köztudatban.
Ő írja le a gorgóneion, a fegyverzeten vagy páncélon viselt Medusza-fejes medál eredetét is: Athéné a Perszeusz által neki ajándékozott fejet aigiszére (pajzsára) helyezte, hogy megrémítse ellenségeit.
Medusza fejének apotropaikus (bajelhárító) erőt tulajdonítottak, és a gorgóneion számtalan helyen felbukkant a görög-római kultúrában: városfalakon és templomi frízeken, érméken, vésett drágaköveken, bútorokon és kerámiákon, és persze Athéné-ábrázolások páncélzatán. Az isszoszi csatát ábrázoló híres pompeji Nagy Sándor-mozaikon a világhódító mellvértjén is egy gorgó-főt láthatunk.
A Perrhében talált medál a Medusa Rondanini, az i. sz. 1–2. század fordulójáról származó római maszk stílusában készült, ami maga is valószínűleg egy görög eredeti másolata. A gorgó továbbra is félelmetes, bűverejű tekintetével egyenesen előre mered, de itt már szépség és nem szörnyeteg.
A torzszülött lényként hátán viselt szárnyai itt már aprók, szinte csak jelzésértékűen jelennek meg a fej tetején. A fejet borító, tekergőző kígyók immár hullámos hajfürtök, mindössze két hüllő maradt meg, az áll alatt összefonódva.
A tavalyi perrhei ásatás során egy i. sz. 2. századi bronz katonai diploma (diploma militare) darabjai kerültek felszínre. A latin felirat egy bizonyos Calcilius Antiquust jelöl meg tulajdonosaként, aki két évtizedet szolgált katonaként Szíriában, és i. sz. 123-ban Hadrianustól kapta meg a tisztes elbocsátást.
A most talált medál valószínűleg fiatalabb, mint a diploma, de a két fontos katonai ereklye azt sugallja, hogy a környéken sok katona és veterán fordult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
