Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Deák-emlékkiállítás nyílt az Országos Levéltárban

2003. szeptember 17. 12:57

`Mindent a hazáért!` címmel nyílt emlékkiállítás Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Országos Levéltár főépületében (Bp. 1014, Bécsi kapu tér 2-4.). A kiállítást Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár igazgatója, és Hiller István kultuszminiszter nyitotta meg kedden. A ritka gyűjteményből álló tárlat 2004. január végéig tekinthető meg előzetes bejelentkezés útján.

<

Szülei korai halála után Antal bátyja nevelte, iskoláztatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, Győrben jogot végzett, Pesten ügyvédként helyezkedett el, majd Zala vármegyében egyszerre három tisztséget is elvállalt: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán lett. 1833-ban bátyja lemondott addigi országgyűlési követi tisztéről, mire őt választották meg helyette. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolja, vezérszónokuk lesz. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választják. Az 1843/44-es országgyűlés idején a kormánypárt csalásai miatt nem foglalja el követi helyét.

1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, de csak március közepén kapcsolódott be az érdemi munkába. Április 11. és szeptember 11. között igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze, Windisch-Grätz támadásakor a bicskei küldöttség tagja. Pestről nem tudott eljutni Debrecenbe, (Zalaszentgrót képviselője volt) ezért visszavonult kehidai birtokára (ma: Kehidakustány). 1851-ben Schmerling, osztrák igazságügyi miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta el. 1854-ben a pesti "Angol Királynő" szállóba költözik, a következő évben pedig az MTA elnöke lesz.



"Mindent a hazáért!"
Az emlékkiállítás 2004. januárjának végéig látható a Magyar Országos Levéltár első emeleti kiállítótermében. Mivel speciális közintézményről van szó, a levéltár központi telefonszámán (06-1/356-5811) kell előzetesen bejelentkezni a kiállításra, vagy e-mail útján az [email protected] címen. Szeptember 20-21-én ingyenes a belépés 9-17 óráig.
Franz Eybl kőnyomata
1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. Felirati Párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkeszt. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelenik az ún. Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazza.

Az 1865-ös országgyűlés pártja győzelmét hozza meg számára: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlja miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírja a kiegyezés-ellenes ún. Kasszandra-levelet. A kiegyezést követően visszavonul a politikától, de haláláig neve tartja össze különböző platformokból álló pártját. 73 esztendősen, 1876. január 28-án hal meg. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Deák-emlékkiállítás nyílt az Országos Levéltárban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra