A bronzkori kőhajók rendeltetését kutatják
2013. március 25. 16:09
A Balti-tenger régiójában élt bronzkori népek hajó alakba rendezték a közelben talált hatalmas köveket. A régészek szerint a háromezer éves „kőhajók” szimbolikus szerepet töltöttek be a tenger iránti vonzalmukat ily módon is kifejező népek halottkultuszában.
A halottak túlvilágra való átsegítéséhez kellettek azok a hajót formázó kövek, amelyeket a Skandináviában élt bronzkori népek hordtak össze jó háromezer évvel ezelőtt. A kutatók az után jutottak erre a következtetésre, hogy több helyszínen is urnákat, illetve emberi csontokat találtak.
Hiba lenne azonban kizárni más elméletek lehetőségét – állítja egy régész, aki szerint a kőhajók „evilági” célokat is szolgálhattak, például vallási rituálék helyszínei lehettek, illetve itt készíthették fel a tengeri életmódra a fiatalokat. Joakim Wehlin, a Gotland Egyetem munkatársa úgy véli, a kőhajók fontos szerepet játszottak a navigációs eszközök elsajátításában.
A kőhajók rendkívül elterjedtek voltak a balti-tengeri régióban, különösen az olyan nagyobb területű szigeteken, mint amilyen a svédországi Gotland. A feltárt régészeti leletek nagyszerű képet rajzolnak a bronzkori népek mindennapjairól; a területen eddig tűzrakások maradványait, gödröket, kovakő maradványokat, illetve faszenet találtak. Wehlin szerint a hajók pontos funkcióinak megértése segíthet új találkozási pontok, például korai, akár bronzkori kikötők azonosításában is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
