A növekvő infláció és a túlhajszolt spekulációk hatására az amerikai gazdaságban az instabilitás légköre uralkodik. Bankok és üzemek százai mennek tönkre. A New York-i bankok leállítják a készpénzkifizetést (1837. V. 10.). Gazdasági pánik tör ki. Bár a növekedés nem törik meg, de a csőd nyomán magasba ugrik a munkanélküliség mutatója. Számos tüntetésre kerül sor. Az északi államokban a gyárak, a déli államokban pedig a hatalmas gyapotültetvények jutnak válságba. A gyapot jelenti az ország egyik legjelentősebb termékét. Hibás számítások következtében a gyapot ára a felére esik le, ami fizetési nehézségeket és az ültetvénytulajdonosok körében magas eladósodást von maga után. Különösen az észak-amerikai államok textiliparában gyökeret eresztő munkásmozgalom veszít befolyásából. A szakszervezetekhez főleg szakmunkások és kézművesek tartoznak. Ezek a növekvő iparosodás, az alacsony bérek, a gyermekmunka, a kézműves képességek alacsony megbecsülése és az ipari proletariátus általános lesüllyedése ellen lépnek fel.