Az India és Kína felé vezető északnyugati átjárót keresve ér Jacques Cartier Új-Foundlandra, melyre a francia korona nevében azonnal igényt is tart. Cartier, aki egy év múlva alaposabban bejárja a Szent Lőrinc-folyó vidékét és partján Montrealt is megalapítja, azt hiszi, hogy a folyó maga a keresett átjáró. Mindenekelőtt az angolok, a franciák és a hollandok szerették volna megtalálni az Indiába és Kínába vezető rövidebb utat, hogy így elkerülhessék a spanyolok és a portugálok által ellenőrzött a Jóreménység fokát megkerülő útvonalat. Az átjáró keresése az észak-amerikai partvidék alapos feltérképezését eredményezte. Jacques Cartier felfedezéseivel kezdődik az észak-amerikai francia gyarmatosítás. Az európai bevándorlás kezdetéig egész Észak-Amerika igen gyéren lakott. Az észak-kanadai és alaszkai területeken eszkimó törzsek élnek, melyek többnyire a partvonal mentén telepedtek le, mivel halászatból és tengeri emlősök vadászatából tartják fenn magukat. Hóházakban (iglukban) vagy kőből, tőzegből, gyeptéglából épített kunyhókban laknak. A délebbre fekvő kanadai erdőségekben atapaszk törzsek és az algonkin nyelvet beszélő indiánok élnek. E törzsek halászatból és vadászatból tartják fenn magukat. Csak a Felső-tó partján élő ojibák tértek már át a földművelésre. Észak-Amerika keleti részén olyan indián törzsek élnek, melyek földművelésből tartják fenn magukat. Az irokézek például már nem vándorolnak, megerősített falvakban laknak. Társadalmi berendezkedésüket a matriarchátus határozza meg. A nők birtokolnak, és a lányok örökölnek. A nők választják a törzsfőt is. Az olyan délkeleti törzseknél, mint amilyen a nacsez, kasztrendszer van. Észak-Amerika délnyugati részén, ahol többnyire aszályos vidékek találhatók, a vadász és gyűjtögető életmód jellemző. A termékeny területeken földművelést folytató pueblo indiánok telepedtek le, akik tömbszerű, többemeletes építményekben élnek. Itt is matriarchátus van. Ezzel szemben északnyugaton szigorúan hierarchizált berendezkedésű törzsek találhatók, melyek többnyire nyílt tengeri halászatból élnek. Az európaiak felfedezései és a lóhasználat megváltoztatja az észak-amerikai indián kultúrát.