1896. április 6.-15. között 13 országból 311 résztvevővel, 43 versenyszámban megrendezik Athénban az újkor első olimpiai játékait. Az antik versenyek felélesztésének eszméje Franciaországban és a Német Birodalomban a görögországi ókori Olümpia feltárásával összefüggésben alakult ki. Az olimpiai játékok célja a sport nemzetközi támogatása, s ennek révén, e sajátos területen hozzájárulni a világbéke ügyéhez. A játékok kezdeményezője, a francia Pierre de Coubertin báró. 1894-ben elhatározták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) megalapítását és négyévenként tartandó játékok megszervezését. Az első magyar olimpiai aranyérmeket Hajós Alfréd nyeri a 100 m-es és 1200 m-es úszásban.