Magyarok tárják fel az egyiptomi kereskedővárost
2007. december 11. 11:00
Az idei évben végre sor kerülhetett Kom-Truga görög-római település feltárására; az ásatás eredményeiről az egyiptomi szakemberek is elismerően nyilatkoztak.
Több éven át tartó szervezés
Az egyik helyszín Felső-Egyiptomban, a thébai Nyugati-Parton, a Királyok Völgyébe vezető út közelében fekszik. Itt az ún. TT 344-es számú sír feltárását, tisztítását és restaurálását bízták a régészekre. A sír tulajdonosa Piay, aki a Ramesszida korban (i.e. 13. sz.) élt, és I. Amenhotep fáraó csordáinak írnoka, Amon-Ré csordáinak felügyelője volt. A másik területet Alsó-Egyiptomban, a Nílus Deltájában, Alexandria közelében jelölték ki. Itt helyezkedik el a Kom-Truga nevű, feltáratlan görög-római kori település. Sajnos az elmúlt 4 év során nem kezdhették el az ásatásokat. Ennek elsősorban anyagi okai voltak, mivel a korábban ígért nagy összegű támogatások nem érkeztek meg, illetve a hazai tudományos intézetek támogatására sem számíthattak.
A területen korábban folytak ugyan ásatások, de még soha sem tárták fel teljesen. Az 1950-es évek elején találták meg a fürdőt és annak mozaikjait, amelyeket a Kairói Múzeumba szállítottak, ezek egy része azonban sajnos időközben elveszett. A második és egyben utolsó ásatási próbálkozás 1992-ben történt: az egyiptomi expedíció egy hétig dolgozott a falu északkeleti részén, ám erről hivatalos jelentés sem született. 2002-ben és 2004-ben a Delta projekt alkalmából a chicagói Oriental Institute mérte fel a régészeti területet, meghatározták a GPS-koordinátákat, és egy rövid leírást is készítettek.
A nyugati Deltában fekvő város óegyiptomi neve valószínűleg Hut-Jabet-Meni/Hut-Jabet-Iszet volt. Talán már II. Ramszesz (1279-1213) korától létezett, de csak a 30. dinasztiától szerepel a földrajzi listákon, mint a 3. alsó-egyiptomi nomosz (közigazgatási kerület) egyik jelentős települése a líbiai határ mentén. A korábban talált 2 görög felirat szerint a makedón katonaság egyik állomása lehetett, valamint állt itt egy VII. Kleopátra tiszteletére emelt kis templom vagy szentély, az ún. Kleopatreum.
 |
Az ásatást megelőző két hetes terepbejárás során felmérték a területet, amely észak-déli irányban 350 méter, kelet-nyugati irányban 450-500 méter széles lehetett, ma a modern település szélén, közvetlenül a falu és a temető mellett fekszik. A terepszemle során rengeteg felszíni anyagra, főként kerámiára, üvegre bukkantak, néha terra-sigillatát és halványkék fajansztöredékeket is sikerült találni. A kerámia többsége amfora volt, valamint hétköznapi edények, korsók, poharak, tálak, mécsesek is előkerültek. A felszínen a régi és a modern edénytöredékek keveredtek egymással.
Az első tervek szerint a templomdombnak nevezett helyen lévő épületmaradványt (E épület) szerették volna kiásni, de a terepbejárás után a temető mellett közvetlenül elhelyezkedő területet vették célba. A nyugati kisebb domb tisztítása során az itt lévő épület (A épület) egyik helyiségében ugyanis 5 darab álló, igaz töredékes amforát találtak. Sajnos a falubeliek nem igazán értékelték ezt, mivel másnapra hármat kiástak és szétdobáltak. A letisztított falak is különlegesnek látszottak: úgy tűnt, hogy az eredeti falra később is építkeztek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
