Bordélyokkal várták a Japánt megszálló amerikaiakat
2007. május 15. 12:00
<
Nemi betegségektől tartva zárták be
Tosijuki Tanaka, a hirosimai Béke Intézet történelemprofesszora azonban arra int, hogy Kaburagi adatai túlzóak. Azt azonban ő is elismeri, hogy a RAA tevékenysége csak egy kis szelet volt, hiszen a magánbordélyok száma valószínűleg még magasabb volt. Tanaka kutatásai szerint az amerikai parancsnokság gondoskodott az intézményhálózatról, és penicillint szállított a japán kormánynak, hogy ossza szét a kényelmi hölgyek között. Ezzel párhuzamosan betegségmegelőző állomásokat hoztak létre a bordélyok szomszédságában, és eleinte megtiltották a katonáknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat.
"A lányokat a szülők kétségbeejtő anyagi helyzete és unszolása kényszeríti arra, hogy ekkora áldozatot hozzanak a családjukért. Informátorunk véleménye szerint a városi negyedekben a lányok rabszolgaságba kényszerítése még most is él, bár már ritkábban fordul elő" - írta McDonald.
A tábori lelkészek állandó panaszainak és a bordélyházak miatti állandó aggályoknak köszönhetően a megszállást vezető MacArthur 1946. március 25-én minden bordélyt betiltott, és ezzel hamarosan az RAA is megszűnt. A tábornok indítékai azonban nem a morális skálán keresendők: akkoriban az amerikai katonák mintegy negyede szenvedett valamilyen szexuális úton terjedő betegségben. "A betiltások után hirtelen több mint 150 ezer japán nő maradt munka nélkül" - írta Tanaka a szexuális rabszolgaságról szóló könyvében. Legtöbbjük illegálisan folytatta tovább tevékenységét, míg sokan nemi betegségekben szenvedtek, és nélkülöztek.
A japán kormány 1993-ban külső nyomásra bocsánatot kért azért, hogy bordélyházakat működtetett az elfoglalt ázsiai országokban, és szexuális szolgáltatásokra kényszerítette a nőket. A téma azonban ma is nagyon ellentmondásos, amit a japán kormányfő magatartása is igazol.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
