Negyedik válaszútjához ért a magyar zsidóság 1956-ban
2006. október 24. 11:00
A magyarországi zsidóság és az 1956-os forradalom kapcsolatáról tartottak tudományos konferenciát vasárnap Budapesten, a Scheiber Sándor Gimnáziumban.
A civil társadalom szétverése
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Rabbiképző Intézet-Zsidó Egyetem közös történészkonferenciáját megnyitó Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a tudományos tanácskozás címét, az `Ismét válaszúton - a magyar zsidóság és az '56-os forradalom` elemezve elmondta, hogy a magyar zsidóság az 1848-49-es szabadságharc, az 1867 utáni asszimilációs folyamatok és a második világháborús holokausztot követően 1956-ban `negyedszer is válaszút` elé került. A zsidóság dilemmája az volt, hogy maradjon-e, vagy válasszon inkább új hazát az ismét megjelenő antiszemitizmus miatt; a magyar zsidók túlnyomó része nem ment sehova, kitartott Magyarország mellett - jelentette ki Feldmájer Péter.
"Szétverték a civil társadalmat" - utalt Stark Tamás arra, hogy 1948 és 1953 között több mint 1500 civil szervezet működését szüntették be hatalmi eszközökkel. A társadalom meggyengüléséhez hozzájárult a többszörös adóteherrel sújtott és ezáltal "megroggyant" parasztság helyzete, valamint a minőségromlással járó "oktatási forradalom", amelynek következményeként 1950 és 1955 között négyszer annyian lettek felsőoktatási intézmények hallgatói, mint korábban. "Az '56-os forradalomnak nem volt ideológiája, de volt programja és volt szellemisége. Ebből következett az, hogy a demokrácia közvetlen módszereit felhasználva egy hihetetlenül gyors önszerveződési folyamat kezdődött meg a magyar társadalomban" - mutatott rá a történész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
