Tarbes-ban látta meg a napvilágot. Metzben a Saint-Clement jezsuita kollégiumban tanult, itt érte az 1871-es francia vereség híre, amely mély nyomot hagyott benne. A fegyverszünet után visszatért az iskolába, de Metz akkor már német város volt. Ekkor határozta el, hogy katona lesz, és visszaszerzi hazájának Elszászt és Lotharingiát. Két évig tanult Párizsban az Ecole Polytechnique-on, majd 1873-ban a tüzérségi iskola növendéke lett, ahol mind műszaki ismereteivel, mind lovaglótudásával kitűnt. 1885-ben a Katonai Főiskola hallgatója lett, majd tíz év múlva már őrnagyként adjunktus ugyanott. Nemsokára a harcászat elméletét oktatta, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált, tapasztalatokat gyűjtött. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. Hadvezetési elveit két tanulmányában fogalmazta meg: A háború elvei, 1903, A hadvezetésről, 1904. A `gondolat` és az `akarat` voltak tanításainak kulcsszavai. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913 augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban is sikert ért el, összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit. 1917 májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918 márciusában a francia és angol vezetők megbízták, hogy `koordinálja a szövetséges hadseregek hadműveleteit a nyugati fronton.` Később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka generalisszimusza lett. A július 18-i marne-aisne-i és az augusztus 8-i amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. November 26-án visszatért Metzbe, elérve élete célját: visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak. A francia fővárosban hunyt el 1929. március 20-án. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli.