Gerald Ford amerikai elnök Washingtonban és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár Moszkvában egyidejűleg írta alá a békés föld alatti atomrobbantásokat korlátozó kétoldalú szerződést. A Fehér Házban és a Kremlben 1976. május 28-án szentesített megállapodás a második amerikai-szovjet `küszöbszerződés` volt: az első 1974-ben született Brezsnyev és Nixon moszkvai csúcstalálkozóján, és a katonai rendeltetésű atomkísérleteket korlátozta ugyancsak a két nukleáris szuperhatalom vonatkozásában. Az 1976-os okmány másfél éves tárgyalássorozat eredményeképpen készült el, jogokat és kötelezettségeket rögzített. Mindkét fél továbbra is végezhetett békés rendeltetésű föld alatti atomrobbantásokat egyrészt a saját joghatósága és ellenőrzése alatt álló területen (kivéve az 1974-es szerződésben atomfegyverkísérletek céljára megjelölt körzeteket), másrészt idegen állam területén, utóbbiak kérésére. A szerződő felek emellett önként vállaltak kötelezettséget arra, hogy nem hajtanak végre 150 kilotonnánál nagyobb hatóerejű egyes békés atomrobbantásokat és másfél megatonnánál nagyobb összhatóerejű csoportos robbantásokat. Megegyeztek abban, hogy ha 150 kilotonnánál erősebb egyes robbantás kerül szóba, ezt a kérdést külön megvizsgálják. Az ellenőrzési pótjegyzőkönyvön még egy évtizedig dolgoztak, s ezután a ratifikálás 1990 őszén mindkét oldalon megtörtént, s az 1974-es és 1976-os `küszöbszerződés` 1990 végén a megerősítési okmányok kicserélésével hatályba léphetett, összehangolt ellenőrzési klauzulával, amely hidrodinamikai, szeizmikus ellenőrzési technikák (országonként 3-3 szeizmikus ellenőrző állomás) és helyszíni ellenőrzés kombinációjára épült.