Berkhampstead-ben született 1904. október 10-én. Irodalmi karrierje 1925-ben kezdődött egy versgyűjtemény publikálásával. Ezt követően látott napvilágot első regénye, a Mi emberünk, ami még észrevétlen maradt. Első jelentős sikerét a Brighton sziklája című regényével érte el 1938-ban, majd két évvel később megjelent az igazi világhírt meghozó alkotás, a Hatalom és dicsőség. Írói munkássága mellett - 1939-1955 között - Freetownban és Sierra Leonéban folytatott titkosügynöki tevékenységet, s londoni felettese (a szovjetekhez átpártolt kettős ügynök) Kim Philby volt. Greene 1941-ben csatlakozott a MI6-titkosszolgálathoz, amelynek három évig volt tagja. (Halála után derült ki, hogy tovább is, szinte egész életében kémkedett a brit Intelligence Service-nek.) Az 1960-as évektől a baloldali eszmeáramlatokhoz közeledett. Barátja lett Fidel Castrónak és Dom Helder Camarának, a katolikus egyház megreformálására törő felszabadítási teológia apostolának, majd a sandinista forradalmat is támogatásáról biztosította. Egy - Fidel Castróval történt találkozót is magában foglaló - kubai útja után írta meg Havannai emberünk című regényét, amelyben kifigurázta a titkosszolgálatot. Gazdag életművén belül maradandó értékű regényei és a saját maga által másodrendűnek tartott szórakoztató könyvei eleinte különösen élesen elkülönülnek. Határozott, ironikus társadalomkritikája, páratlan hangulatteremtő ereje, kivételes jellemábrázoló képessége, humanizmusa vitathatatlan erénye írásainak. Világhírű regénye még az 1955-ben megjelent A csendes amerikai. Háromkötetes önéletrajzzal is kiegészítette életművét. A svájci Vevey-ben érte a halál.