Kálmán (Könyves, Árpád-ház)
2005. október 28. 21:35
<
Állandó harc Álmossal
Kevésbé bizonyult sikeresnek viszont a Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejedelem (második felesége, Eufemia révén 1112-től apósa) támogatására indított, Przemylt ostromló hadjárata (1099 vagy 1100), mert a lázadó orosz fejedelmek hívására érkező kunok megsemmisítették seregét. Tanulva a kudarcból, ettől kezdve jóval körültekintőbben politizált, és igyekezett szilárd szövetségesekre szert tenni a rendre kiújuló belviszályok során. V. Henrik német király azért pártfogolta Álmost, hogy a katonai segítség fejében hűbéri függésbe vonhassa Magyarországot. Henrik és a vele szövetséges cseh fejedelem ellen Kálmán III. Boleszláv lengyel fejedelemmel szövetségben több háborút is vívott. Kálmán másik szövetségese Bizánc volt, amely a normannok elleni háborúban támaszkodott Magyarország segítségére: ezt a szövetséget pecsételte meg Piroska hercegnő (I. László leánya) és Komnénosz Jóannész trónörökös házassága, mely a század közepén a bizánci magyar trónigényeinek is alapjául szolgált.Kálmán 1107-ben, Álmos immár sokadik lázadása után megfosztotta öccsét dukátusától, azonban ebből sem okult, és végül Kálmán - I. (Szent) István példáját követve - kénytelen volt kegyetlenül megbüntetni többszörösen hitszegő öccsét: 1115 körül Álmost és kiskorú fiát, Bélát megvakítatta.
Kálmán király - akinek átlagon felüli műveltségét számos kortárs szerzője dicsérte (erre utal Könyves mellékneve is) - magas színvonalú törvényeivel kiteljesítette a középkori magyar államot, és rögzítette közjogilag megalapozott szerkezetét. Felülvizsgálta és több pontján korszerűsítette István és László intézkedéseit, hathatósan gondoskodva a magántulajdon védelméről. Szabályozta a kereskedelem, a vámviszonyok, a pénzgazdálkodás, a birtokjog, a katonáskodás, a bíráskodás korabeli rendszerét, az egyház belső életét és az államhoz fűződő kapcsolatát pedig a reformpápaság követelményei szerint alakította. Törvényein jól érződik a kor nagy formátumú egyéniség hatása, aki a babonával is felvette a harcot, amikor egyik dekrétumában kijelentette: `Seprűs boszorkányokkal (striga) szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen.`
Támogasd a 
szerkesztőségét!
