Az FBI egyik vezetője volt a Watergate-ügy titokzatos informátora
2005. június 3. 09:30
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori második embere, W. Mark Felt volt a rejtélyes `mély torok`, aki titokban értesülésekkel segítette a The Washington Post két újságíróját a Watergate-botrány leleplezésében, amely végül lemondásra kényszerítette Richard Nixon elnököt - adta hírül kedden a Vanity Fair magazin.
<
|
Felt 1973-ban és ma |
| Kiderülhet Deep Throat személyazonossága Ki lehetett Amerika egyik legtitokzatosabb embere, a Nixon elnököt végső soron megbuktató háttérember? A Nixon bukásához vezető Watergate-ügy iratainak megnyitásakor újrakezdődtek a Washington Post két tényfeltáró újságíróját informáló titokzatos személy valódi kilétére vonatkozó spekulációk. A dokumentumokban egy újabb összeesküvés-elmélet forrása is megtalálható: sokan máris az idősebb Bushra gyanakszanak. Késik a Watergate-iratok közzététele A Watergate-botrányt kirobbantó és feltáró két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein iratainak közzétételét idén tavaszra ígérte az Austinban székelő University of Texas - ám a dokumentumokhoz azóta sem fér hozzá a nagyközönség. Harminc éve bukott bele Nixon a Watergate-botrányba Harminc évvel ezelőtt, 1974. augusztus 8-án Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke televíziós beszédben jelentette be: az amerikai történelemben elsőként lemond az elnöki tisztségről. A lemondással a hivatalos kongresszusi felelősségre vonást (impeachment) akarta elkerülni. Ekkorra ugyanis világosan kiderült: Nixonnak szerepe volt a Watergate-botrány eltussolásában. Elkeltek a Watergate-iratok Az austini Texas Egyetem 5 millió dollárért vette meg Bob Woodwardtól és Carl Bernsteintől a Watergate-iratokat. A legtöbb pénz, amit eddig élő, de különleges személynek kifizettek, az is csak 1.1 millió dollár volt. Igaz, Abraham Zaprudernek a Kennedy-merényletet megörökítő filmje 16 millió dollárért kelt el, és Winston Churchill feljegyzéseiért is 18.4 millió dollárt fizettek korábban. A két Pulitzer-díjas újságíró a bevételből alapítványt hozott létre az oknyomozó újságírás támogatására. |
Bob Woodward és Carl Berstein néhány órával később a The Washington Post honlapján megerősítette a hírt. Ben Bradlee, akkori főszerkesztőjük, ma a lap egyik alelnöke úgy fogalmazott, hogy a történet utolsó titka is napvilágra került. Kezdeti habozásuknak az volt az oka, hogy nem tudták, egykori forrásuk teljes szellemi képességeinek a birtokában fedte-e fel magát. A család azonban közleményt adott ki, amelyben nagy amerikai hősnek nevezte Mark Feltet, akit egészen a legutóbbi időkig kétségek gyötörték, hogy egyáltalán büszke lehet-e arra, amit tett. Hajlott korára és 2001-ben elszenvedett szívrohama után megrendült egészségi állapotára hivatkozva a sajtót egyelőre távol tartják tőle.
|
Nixon szenátusi meghallgatásán  |
Az elmúlt évtizedek szakadatlan találgatásai során a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akkori vezetőitől Alexander Haig fehér házi stábfőnökön át egészen Henry Kissinger volt külügyminiszterig számos személyre gyanakodtak és köztük felmerült Mark Felt neve is, mint aki azonos lehet a "mély torokkal". Felt minduntalan tagadott és egészen 2002-ig még a családja előtt is elhallgatta, hogy ő volt az informátor, aki késő éjszaka kihalt washingtoni parkolókban és különféle kivilágítatlan helyeken találkozott titokban az újságírókkal, hogy újabb és újabb értesülésekkel lássa el őket feltáró munkájukban. Woodward úgy kért tőle éjszakai találkozót, hogy ablakpárkányán egy virágcserépben kis zászlót helyezett el.
A botrány úgy indult, hogy öt férfi 1972. június 17-én betört a Demokrata Párt választási bizottságának a washingtoni Watergate épületben bérelt irodájába, hogy mikrofonokat rejtsenek el. A nyomok a Fehér Házba vezettek. Richard Nixon két évvel később, 1974. augusztus 8-án mondott le elnöki hivataláról. Nem a betörés miatt, amelyről talán nem is tudott előre, hanem azért kényszerült távozásra, mert az ügyet megpróbálta eltussolni. Nixon volt az egyetlen elnök az Egyesült Államok történetében, aki lemondott hivataláról. Woodward ma a The Washington Post egyik vezetője. Bernstein 1976-ban megvált a laptól és most szabadúszó újságíró.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
