Sorsba fordult történelem

2005. május 11. 10:30

Társadalmi traumák történetszociológiája

Losonczi Ágnes a túlélőképesség, megkapaszkodni tudás és lecsúszás személyes élettörténeti fordulatait vizsgálja három generációra visszatekintve. A huszadik századi rendszerváltozások által generált lehetőségek és kényszerek, a személyes küzdés és föladás, az érvényesülés technikái, családi öröksége, a rokonság megtartó ereje és az utódok által visszaszerzett státusz állnak történeti érdeklődése fokuszában. Minden olvasó számára élvezetes történeti szociológiát sikerült alkotni, hiteles elbeszéléseket a történelemmé vált sorsokról.

Emberi sorsokba foglalt magyar történelem

"A helyzet megjelenítéséhez hadd idézzünk fel egy képet. Fantáziakép, de szereplői és az egyes történetek valósak. A hosszan kígyózó, százakra, majd százezrekre tehető sorban öten állnak egymás mögött a Kárpótlási Hivatal előtt:

1. Elöl áll a deportált zsidó ember, a haláltábor túlélője. A háború alatt mindenétől megfosztották, családját megölték.

2. Mögötte a csendőr, aki 1944-ben részt vett a zsidók deportálásában, s ezért a háború után évekig börtönben ült.

3. A csendőr mögött egy zsidó munkaszolgálatosból lett rendőr áll, aki 1945-ben a csendőrt letartóztatta. Később ávós lett, a koncepciós perek idején saját társai megvádolták, megkínozták, börtönbe vetették.

4. Mögötte áll az az '56-os forradalmár, aki egy pártembert mentett meg a lincseléstől, a lakásában bújtatta. A forradalom után mégis börtönbüntetést kapott 'ellenforradalmisága' miatt, mert a pártember ellene tanúskodott.

5. A forradalmár mögött az a pufajkás áll, aki az ellenforradalmárok felszámolásakor ellene tanúskodott, majd katonatisztként a vád szerint 'baloldali' összeesküvésben vett részt, s több év börtönre ítélték, így ő is 'koncepciós per' áldozata lett."

(Részlet a 291. oldalról.)