Megkezdődik a hétkaréjos kápolna feltárása Pécsett

2005. április 25. 09:30

A várhatóan másfél évig tartó munkát a közművek kiváltásához szükséges árkok kiásásával kezdjük, amit a falak és a belső tér feltárása, a régészeti leletek gondozása követ - mondta el a pécsi világörökségi helyszínek menedzselését végző társaság vezetője. Ujvári Jenő utalt rá, hogy a IV. század végén, V. század elején épült és az egykori Pannónia legjelentősebb késő római szakrális építményeként számon tartott Cella Septichorát 1927-ben fedezték fel. Feltárása Gosztonyi Gyula régész vezetésével 1938-ban kezdődött, de a kutató árkok kiásását követően abbamaradt. Hozzátette: az eddigi adatok alapján a Cella Septichora egy 300 négyzetméter alapterületű, egyszintes, sírok nélküli kápolna, amelynek északi és déli oldalához három-három félköríves alaprajzú terem kapcsolódik, keleti oldalát pedig apszis zárja le.

Ujvári Jenő reményét fejezte ki, hogy a teljes feltárás során sikerül tisztázni az épület alaprajzának további részleteit és a kutatók sok újat megtudnak majd a kápolna történetéről is. Az ügyvezető megjegyezte: a munkálatok részei a pécsi önkormányzat által az ókeresztény műemlékegyüttes turisztikai vonzerejének növelése érdekében indított programnak, amely mintegy 1,5 milliárd forintból, nagyrészt európai uniós forrásból 2006. végéig valósul meg.

Az emlékhelyek könnyebb bemutathatósága és a látvány fokozása érdekében üvegmennyezettel borítják a Cella Septichorát, mellette pedig felszín alatti, fűszernövényekkel beültetett római kertet alakítanak ki. Az elképzelések között szerepel a helyszínek közötti átjárhatóságot biztosító alagutak építése, a várfal és a várfalsétány rekonstrukciója, egy szabadtéri színpad létesítése, parkolók építése, továbbá parkosítás is. A IV. századi pécsi temetkezési helyekből jelenleg a mauzóleum, a Péter-Pál, a Korsós, a 3. és a 4. számú sírkamra, továbbá az Apáca utcai késő római sírépítmények és a keresztelőkápolna látogatható.

Pécs öt évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került fel a világörökségek listájára. Korábban Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az aggteleki karszt, valamint a budai Vár és a Duna-part kapta meg a nemzetközi rangot, amely számottevően növelte e természeti, kulturális értékek idegenforgalmi vonzerejét.

(Panoráma)