Panteon: a magyar történetírás nagyjai

2005. január 15. 15:14

• Anonymus, a névtelen jegyző
  
  Személye körül 250 éves titok lappang, műve, a Gesta Hungarorum történti forrásértékéről máig is vitáznak.
  
  
• Apor Péter
  
  Báró Apor Péter székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. A legízesebb magyar moralizáló író, a nemesi patriarkalizmus első jelentős irodalmi képviselője. Nagy különc: csodabogár.
  
  
• Benda Kálmán
  
  "Az országot, amelyben élünk, ugyanúgy ismernünk kell, mint az országokat, amelyekbe kijárunk - vagy akarunk kijárni." - Benda Kálmán
  
  
• Berzeviczy Albert
  
  Az állami életben, parlamenti téren, az oktatásügy szervezésében, a közművelődésügy előre vitelében; tudományos és művészet mozgalmakban; és mint közíró is maradandó érdemeket szerzett - 30 éven át volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
  
  
• Bethlen Miklós
  
  A XVII-XVIII. század fordulóján, Erdély ellentétektől súlyos évtizedei folyamán ült a legmagasabb hivatali székekben, és ült börtönökben. Széles látókörű, józan, közösségi, művelt ember, ő volt: Bethlen Miklós, az író-államférfi, a bethleni Bethlen család legkimagaslóbb tagja, a békesség és a méltányos megértés hitvallója és gyakorlati politikusa.
  
  
• Bél Mátyás, pietista polihisztor a 18. századból
  
  Nemcsak a 18. századi magyar tudományosság leguniverzálisabb szelleme, hanem a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője, Magyarország és Európa ékessége is volt - a berlini, olmützi, londoni, jénai, szentpétervári tudományos akadémia még életében tagjává választotta.
  
  
• Eckhart Ferenc
  
  Jeles akadémikusunk megtámadta a Szent Korona-eszmét, amiért korában heves támadásoknak volt kitéve, ám jog- és alkotmány-, valamint a közigazgatás-történeti munkássága, és megalkotott szintézise ettől függetlenül azóta is megközelítetlen.
  
  
• Forgách Ferenc, a magyar Tacitus
  
  I. Ferdinánd bizalmasa, titkos tanácsosa volt, de Miksa császár idején kegyvesztett lett. Erdély kancellárjaként Báthori Istvánt szolgálta. A 16. század egyik legkiemelkedőbb magyar történetírója volt.
  
  
• Hajnal István
  
  Az európai szintű világtörténész, aki nem emigrált nyugatra, nem hagyta el hazáját, és végül méltatlan körülmények közé kényszerítették. Kiemelkedő szintű művei még mindig arra várnak, hogy széles körben is megismerjék őket.
  
  
• Horváth Mihály, egy liberális történetíró
  
  A legnépszerűbb magyar történetírók egyike volt. Ennek magyarázata írói egyéniségében rejlik. Összes munkájának nagy előnye a legbonyolultabb események előadásában is megtalálható áttekinthetőség, az anyag csoportosításának világossága és ügyessége, és az elbeszélés könnyedén folyó, elegáns iránya.
  
  
• Hóman Bálint
  
  Tudós és tanár volt, rengeteg címmel és pozícióval; kultuszminiszter öt kormányban; történetírói munkásságának eredményeit, könyveit máig használják. 1946-ban a Népbíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte.
  
  
• Ipolyi Arnold, a historiográfus főpap
  
  "És mi a magyar történetírás!? Mint azon elnyűtt és kiszaggatott levelű könyv, melyet kemény kezek, a sors durva kezének kemény ujjai forgattak, mint azon elrongyollott zászló, melyet vitéz csapata minél több csatában hordozott, annál jobban elszaggatva, foszlányaiban viseli magán dicsősége napjait; íme ilyen a magyar történelem elrongyollott és kiszaggatott levelű könyve is!" - Ipolyi Arnold, Ráth Károly feletti emlékbeszédéből.
  
  
• Kemény János
  
  A XVII. század utolsó, a XVIII. század első évtizedeiben az emlékírás a hiányzó nagyepikai műfaj, a regény szerepét töltötte be. A műfajcsoport történetének elején ott áll Kemény János, akinek olvasottságáról nem sok ismeret áll rendelkezésére, s ez annál kényelmetlenebb, mert érthetetlennek látszik, hogy egy olyan kicsiny iskolázottságú szerző, mint ő, hogyan tudta megírni az önéletíró irodalmunk első nagy csúcsának számító művet minden előkép, minta nélkül.
  
  

• Kézai Simon mester, vitatott krónikásunk
  
  Személye alig ismert. Gestája időrendben a második fennmaradt magyar történeti mű, amely történelmünk részévé formálta a hun-magyar rokonságot - sok vitát kiváltva.
  
  
• Kristó Gyula
  
  
• Makkai László
  
  Makkai László történész, református teológiai akadémiai tanár, a magyar-román történelem, a társadalom- és gazdaságtörténet kutatója 90 éve született.
  
  
• Mályusz Elemér
  
  Kutatásai a magyar történelem szinte valamennyi szakaszát érintették. A magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alkotója, Szekfű iskolájának ellenfele.
  
  
• Nagy Iván, a magyar genealógia szülőatyja
  
  Végigharcolta az 1848-49-es szabadságharcot, éveket bujdosott itthon és külföldön, hogy aztán elkészítse a Magyarország családi címerekkel és leszármazási táblákkal című korszakalkotó művét, amellyel örökre beírta magát a magyar történettudomány emlékezetébe.
  
  
• Rogerius, a tatárjárás krónikása
  
  Az Itáliából származó magyar főpap a szerzője a Siralmas ének (Carmen Miserabile) című gestának, amely a tatárjárás eseményeinek legfontosabb forrása, korát meghaladó mű.
  
  
• Rómer Flóris, a magyar régészet szülőatyja
  
  Híres múzeumalapító, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is, de legnagyobb érdeme mégis a magyar régészet alapjainak megteremtése. Bámulatos életművet hagyott maga után.
  
  
• Szabó István
  
  "A történelem nem az enyészet őre. Ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója annak, ami rákövetkezik. Bennünk él és szenvedélyeket táplál... ha nehéz, sőt olykor kínzó is, mégsem hallgatni a rokonszenv vagy ellenszenv hangjaira, magunknak nem hízelegni, hanem a keserűt is kimondani, másokat nem kevesbíteni, hanem egyenlően részeltetni." - Szabó István
  
  
• Szabó Károly, a Hunyadiak kutatója
  
  180 éve született a romantikus történész, bibliográfus, akadémikus.
  
  
• Szalay László, a reformkor történetírója
  
  
• Szekfű Gyula
  
  Szekfű Gyula a 20. századi magyar történetírás egyik legtöbbet alkotó és legtöbb, fergeteges vitát kiváltó egyénisége volt. Méltatói a romantikus nacionalista és liberális történelemszemlélet legnagyobb hatású és kíméletlen kritikusát tisztelték benne, míg bírálói megalkuvó, a mindenkori hatalomhoz igazodó és a mindenkori hatalmat igazoló személyiséget láttak benne.
  
  
• Szilágyi Sándor
  
  Szenvedélyesen írta meg az 1848 -49-es szabadságharc eseményeit, utána, pedig évekig hadakozott a rendőri hatóságokkal és a cenzúrával. Számtalan betiltás, elkobzás, és fenyegetés után végül elfoglalta helyét a magyar tudományos közéletben, történetírói iskolát alapított, folyóiratokat indított, és az Egyetemi Könyvtár igazgatójaként dolgozott.
  
  
• Teleki József, az abszolutizmus történetírója
  
  Az abszolutizmus legkiemelkedőbb történetírója volt, Erdély kormányzója, valamint az Akadémia bőkezű alapítója és első társelnöke.
  
  
• Thuróczy János, Mátyás király krónikása