Angliában véres polgárháború tört ki a trónutódlásért. Hódító Vilmos legfiatalabb fia, I. Henrik halálával kihal a normann uralkodóház. A várakozással ellentétben nem kiskorú unokája, II. Henrik lesz a király, hanem unokaöccse, Blois István. A fiú utód nélkül maradt I. Henrik 1128-ban lányát, Matildot nevezte ki örökösének, aki V. (Plantagenet) Gottfrieddal, Anjou grófjával kötött házasságot. A Blois István elleni harcban Matild megpróbálta elismertetni fia jogát a trónra. Mégis csaknem tizennyolc év telt el, amíg Blois István elismerte II. Henrik trónigényét, s a Plantagenet-dinasztia uralomra kerülhetett. A Plantagenetek a sisakforgójukon lévő rekettyeágról kapták nevüket (latinul "planta genista"). Kiterjedt birtokaik révén hosszú időre elvetették az Anglia és Franciaország közt dúló viszály magvát. A XII. és XIII. századi Anglia viszonyait a nagyközönséggel Sir Walter Scott, a történelmi regény megalapítója ismertette meg ("Ivanhoe").