Németország kettéosztása nemcsak a Szovjetunió, hanem a nyugati hatalmak műve is volt. De az is köztudottá vált: ha valamikor a szovjet zóna és ezzel Európa katona-politikai megosztottsága megszűnik, annak nyitólépése csakis a német egység visszaállítása lehet. Ezért is tekinthető jelentősnek a magyar kormány szeptember 10-i bejelentése az NDK-menekültek kiengedéséről. Máig nem ismerjük azoknak a nagyhatalmi tárgyalásoknak a menetét, amelyek végül odavezettek: november 7-én lemondott az NDK minisztertanácsa, majd 8-án a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága, és november 9-én 18 óra 57 perckor a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának volt tagja bejelentette az NDK kelet-berlini határainak megnyitását. December 7-én a NDK-ban is megalakult a különböző társadalmi erők fóruma, a Kerekasztal, s az 1990. március 18-i első szabad keletnémet választásokon a kereszténydemokrata-konzervatív Szövetség Németországért-koalíció győzött. Az év tavasztól pedig felgyorsult a német újraegyesítés folyamata; a második világháborúban győztes hatalmak jóváhagyásával 1990. október 3-án az NDK beolvadásával az NSZK-ba, helyreállt az egységes, szuverén német állam.