A fővárosi peremkerületek temetői
2004. október 19. 11:26 Lukácsi Attila
Csepel - Budafok - Soroksár
Zámbó Jimmy sírja
Csepelen 1918-ban létesült a temető a II. Rákóczi Ferenc út mentén. Korábban a sziget északi felén, Csepel-Ófaluban volt temető. Az új sírkert helyén egykoron bolgárkertészet volt, az első temetést csak 1920-ban jegyezték fel. Mint a peremkerületi temetők többsége, ez is csendes, nyugodt, elsősorban azért forog gyakran közszájon, mert itt temették el a közelmúlt énekes sztárját, Zámbó Jimmy-t. Ugyanakkor itt van eltemetve még Ivanics Lajos (Csepel első díszpolgára), Urányi János olimpiai bajnok kajakozó, és Ábel Jakab az első magyar bajnok kenus is. A temető régi sírkápolnáját és ravatalozóját 1970-ben lebontották. Manapság folyamatban van a bővítése, amely főleg a kerület lakosságának meglehetősen idős átlagéletkora indokol. A telekvásárlásokkal kapcsolatban a temető már megegyezett 50 tulajdonossal, úgyhogy a bővítés csak idő kérdése.
(Csepel)
|
A Dietzl-család sírja |
Budafokon
az írott források szerint az 1885-ben létesült jelenlegi (Temető u. - Tóth József u. sarkán lévő) temetőn kívül négy sírkert létezett: a Péter-Pál kápolnánál (ez volt a legrégebbi, 1740 körül létesült), a Városháza környékén, a Duna-parton (az ún. Pestis-temető), és az Árpád utcai iskolánál lévő (amelyet egy 300 forintért megvásárolt, használaton kívüli szőlő helyén hoztak létre). A Budafoki temető bízvást állíthatjuk, hogy a legszebb a külvárosi temetők közül. Az első temetés 1887-ben történt, a Wineczhein-sírboltba. Ma itt áll a Mindenki Keresztje, amelynek keresztrésze valószínűleg az Árpád utcai temetőből került át, a két szobor pedig - ez is csak feltételezés - nem temetőbe készült, a megmunkálás kifinomultsága miatt (valószínűleg a Savoyai-kastély homlokzatát díszítették). A 20-as parcellasor műemléki védettséget élvez. Itt impozáns sírok, festői mauzóleumok tárulnak az ember szeme elé, amelyekben nagyrészt a korabeli szőlőműves-, borkereskedő elit többségében német-, és francia tagjai nyugszanak. A szép sírboltok túlélték azt is, mikor a II. világháború idején a szövetségesek által a csepeli Weiss Manfréd gyárnak szánt szőnyegbombázás tévedésből Budafokot sújtotta, és a temető nagy része is romba dőlt. Mindenképpen kiemelendő a Kriszta-, és a Francois-mauzóleum, az oroszlánokkal díszített Dér-sírbolt, a Krisztus-ábrázolásos Bárdossy-, és Kremer-, a domborműves Brückner-, a Zeeb-, és a díszes gyertyatartós Paitz-kripta. Viszont ez számít az egyik legzsúfoltabb temetőnek Budapesten, és nem igazán bővíthető (ezt a temető melletti műköves műhely megvásárlásával akarják megoldani). Itt nyugszik Suták József matematikus, Csordás Lajos egykori válogatott labdarúgó, Térey Pál 48-as honvéd huszár hadnagy , és Dietzl Károly, a híres borkereskedő dinasztia alapítója is. Ugyanakkor felszámolták Dáni Gézának, a Kastélymúzeum első igazgatójának sírját, és 2000-ben Farkasrétre temették át innen az 1947-ben koncepciós perben kivégzett Donáth Györgyöt.
|
Záborszky Nándor sírja |
Soroksáron viszont már nincs használatban lévő temető. Temetkezésre a betelepült svábok először a Duna mellett használtak egy kis területet, itt az első név szerint ismert halottak Michael Natz (1740), és Jakob Forster (1742) voltak. Ezt 1873-ban felújították. Még a felújítás előtt alakítottak ki egy újabb temetőt a templom cséplőhelyéből (1762), de az csakhamar megtelt. Utána az Andrássy-Valéria utca melletti területre, majd az új szőlőskertek környékére temetkeztek. Csakhamar ez a kettő is megtelt. 1946-ra Soroksáron 3 katolikus, 1 evangélikus és 1 zsidó temető volt. A legrégebbi soroksári temetőre ma már csak a Déli Temető utca emlékezik a Duna-parton, maga a terület illegális szemétlerakóhely lett. A Középtemető utcai esetében (1987-ben számolták fel) is csak az utcanév az egyetlen tanú, helyén ma már modern lakópark áll. Az Erzsébet utcában lévő helyén ma erdő található, arról pedig egyelőre nincs tudomásom, hogy a Péterimajorba tervezett temető valóban létrejött-e egykoron.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
