A fővárosi peremkerületek temetői
2004. október 19. 11:26 Lukácsi Attila
A Múlt-kor temetők történetével foglalkozó sorozatának második része a legjelentősebb peremvárosi temetők történetét tekinti át.
Pesthidegkút - Csillaghegy - Újpest - Albertfalva - Rákospalota
Pesthidegkúton jelenleg nincs használatban lévő temető, az elgazosodott, részben széthordott Véka utca - Temető utca sarkán lévőnek ma már alig van nyoma, és mérete is meglehetősen parányi volt. A szintén felszámolt, nagyobb méretű Templom köz melletti temető helyén park van, viszont tervezik a két temető egyikének újranyitását, mert újra van igény egy önálló pesthidegkúti temetőre.
Benkő István sírja
Csillaghegyen a temetőt felszámolták, halottait az új Óbudai temetőbe temették át, melyről részletesen itt olvashatnak. A Pusztakúti úton volt, közel a strandhoz, az új térképeken is jelölik helyét, pedig ma már nincs nyoma. A városrész azonban mégse maradt temető nélkül, a régi temető helyén 1985-ben létesült a Tamás utcai urnatemető, amelyben hírmondónak megmaradt a régi temető XIX. században épült kápolnája.
Rákospalotán 
Újpesten eleinte a mai angyalföldi MÁV pályaudvar közelében volt a temető, melyet Magdolnavárosi temetőnek is neveztek. Gyors telítődése miatt 1921-ben létesült a Megyeri temető, a magdolnavárosit pedig 1964-ig felszámolták, a helyén lakótelep épült, mely így méltán kapta a "szellemtelep" elnevezést a helyiek körében. A Megyeri temetőben jelentős károkat okozott az 1945-ös árvíz. Itt nyugszik például Lebstück Mária 48-as főhadnagy, Klima Lajos az újpesti gimnázium első igazgatója, Semsey Aladár polgármester, Halassy Olivér olimpiai bajnok vízilabdázó, vagy Radics Béla rockgitáros. Itt volt eltemetve 1977-2001 között Gérecz Attila költő, 56-os mártír is. Néhány érdekes szobrászati alkotása közül kiemelkedik Dálnoki Miklós Zsigmond sírján egy hatalmas kő mellszobor és Schrammer Katalin sírján lírán játszó nőalak (Eősze András alkotása).
A XI. kerületben jelenleg nincs működő temető, viszont ez nem volt mindig így. A Hunyadi János út mellett volt megtalálható az Albertfalvai temető, amelyet már réges-rég felszámoltak (ez valószínűleg az új volt, mert egyes források említést tesznek egy régi albertfalvai temetőről is). A környékén hipermarket épült, az egykori temetőből ma már egy sírkő se maradt, csak egy kerítésmaradvány. Egy része parlagon álló fás-bokros rész, másik felén kutyaiskola található.
Varju Vilmos olimpikon
Rákospalotán van a kevés bővíthető fővárosi temető egyike, amelyet folyamatosan fejlesztenek, jelenleg új ravatalozó épül hozzá. A jelenlegi köztemető elődje az 1843-1909 között használt, a mai REAC-pálya helyén lévő Palotai Öreg Temető volt. A jelenleg is használatos sírkert 1904-ben létesült, máig mintegy 110 000 halottat temettek bele. A vidékies temető közelében különös kontrasztként emelkedik az újpalotai lakótelep. Egyik legrégebbi emléke a Balla-sírbolt, amelybe a családfőt 1870-ben temették el. Itt nyugszik többek között Bodrácska János volt budapesti rendőrfőkapitány, Buday László labdarúgó, Franzenau Ágoston akadémikus, Varju Vilmos olimpiai bronzérmes atléta, Cserba Elemér és Szőcs Áron polgármesterek. Több kollektív emlékmű is található ebben a sírkertben, mint a szovjet hősi emlékmű, a családi erőszak áldozatává vált gyerekek, és a II. világháborúban elesett katonák emlékköve. A szobrászati alkotások közül kiemelendő Matuz Lajos-, Nagy Barnáné-, valamint a Koltai-, és a Fehér család síremléke. A kerületnek volt egy másik temetője, a pestújhelyi is (a mai Petrence utcánál), melyet az 50-es évek elején felszámoltak.
sírja Rákospalotán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
