Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A fővárosi peremkerületek temetői

2004. október 19. 11:26 Lukácsi Attila

<

XVI-XX. kerületek

Török Flóris honvéd
százados sírja
Pesterzsébeten

A XVI. kerületben jelenleg egy működő temető van. A legrégebbi temetkezési hely a Timur utca vonulatában volt a X-XI. században. Ennek helyét a leletmentés után beépítették. A Gusztáv utcában volt a régi szentmihályi temető, de ezt már az 1930-as években se használták, ma családi házak állnak helyén. A mátyásföldi helyét beépítették, a sashalmi helyén ma már egy erdősáv van, környéke illegális szemétlerakóhely. Volt régen izraelita temető is benne, de már annak sincs nyoma. A kisszentmihályi temető az 1940-es évektől van elhagyatva, mára már benőtte az erdő. 1905 decemberében hoztak határozatot létesítéséről, amikor is a szentmihályi képviselő testület Weinwurm Jánostól temető és faiskola létesítésére megvásárolt tíz holdnyi területet. A faiskolai részből később hatszáz holdnyit adtak át izraelita temető létesítésére. A közepén álló, Szvoboda János által emeltetett nagyméretű feszület rendíthetetlenül dacol az idővel. E körül kaptak helyet 1935-től a kerület prominens személyiségeinek díszsírhelyei. Itt nyugszik Krenedits Sándor, Rákosszentmihály alapító főjegyzője, Pálfi János földbirtokos, közcélú telkek adományozója, Vayand Károly tanító, Regős József a fiúpolgári iskola alapítója, és Gombás Károly bíró. Díszes falsírboltjai ma már nincsenek teljes pompájukban, a legtöbb felnyitva tátong, vannak olyan sírgödrök, amelyekbe építési törmelékkel teli zsákokat is tettek. Ilyen díszes sírok például a Koblinger-, a Roden-, a Weidlich-, a Tábory-, vagy a Fülöp családé.

A közel 50 éve felszámolt cinkotai öreg temetőt, amely Budapest legnagyobb, Árpád-kori alapokra épült evangélikus temploma mellett áll, nemrég tisztították meg. Itt főleg egykori szlovák családok sírjai állnak, mert a XVIII. századtól kezdve a telepítések következtében nagyszámú szlovák kolónia élt Cinkotán. Itt van eltemetve Linczényi József tanító, aki hatvan évig oktatta a cinkotai gyermekeket, valamint Petőfi Sándor nagybátyja, Hrúz Ádám, és nagyapja, Hrúz János. Jelenleg a Szabadföld úti köztemető van használatban, amelynek története bővelkedik vargabetűkben. Még az 1800-as évek végén adományozta a területet gróf Batthyány Ilona a községnek. A szertartások azonban sokáig a templom melletti temetőben voltak, innen kísérte a gyászmenet a halottat aztán az új temetőbe. 1924-ben épült a Fritsche-család temetőkápolnája, amely azonban nem volt kizárólag családi temetkezőhely, bárki előtt nyitva állt. A temetőt 1950-ben bezárták, de lakossági követelésre 1954-ben újranyitották, 1965-ben pedig bővítették a Fritsche-kápolnát. A temetőnek állandó személyzete csak 1968-ra lett, ekkor készült a ravatalozó is. Területét legutóbb 1995-ben bővítették.  Ide került át templom melletti temető sok síremléke. Legnevesebb halottjai: Ehmann Viktor helybéli virilista, akinek birtokán létrejött Sashalom és Mátyásföld, Révay József klasszika-filológus, Maderspach Viktor vadászíró, és egykori I. világháborús hős, és Odry Lajos az MTK egykori labdarúgója. A temető bővítése mára időszerűvé vált (a 80-as években még kb. negyed ekkora volt), ezt egy belső üzemi terület hasznosításával, és telekvásárlással kívánják megoldani. Ráadásul épül az új csömöri magántemető, amely tehermentesíteni fogja ezt a sírkertet.


A XVII. kerületben az Új köztemetőn kívül - amin egyébként a X. kerülettel osztozik - nincs működő temető. A rákosligeti helyén családi házak állnak, a román katonák sírjait tartották meg belőle. A rákoskeresztúri Gyökér utcai helyére (amely meglehetősen nagy kiterjedésű volt) lakótelepet építettek. A Rákoscsabán lévő evangélikus temetőnek (1980-ban felszámolták) gyakorlatilag 1-2 kósza sírkövön kívül nincs nyoma (Mellette volt a római katolikus temető is, de az már az 1910-es években is elhanyagoltnak számított). Innen mentették meg Melczer János, evangélikus lelkész sírkövét. Hamvait nem sikerült exhumálni, mert a sírgödörben csak pár rozsdás csatot találtak. A temető sok 48-as honvéd sírját is rejtette, ma már ezek is eltűntek. A református temető sem látható ma már, pedig itt volt a község legnagyobb földbirtokosának, a Laffert-családnak a sírboltja. Ezeken kívül Rákoshegynek is volt egy apró temetője a Bocskai István utca elején, de ezt is felszámolták, majd beépítették.


A Szebenszky-család
sírja Kispesten

XVIII. kerületben egy működő temető van: ez az 1945 óta működő Lőrinci temető, amely csendes, tipikus külvárosi köztemető (a közelben egy bányagödör van, ezért nevezik a helyiek homokbányai temetőnek), elsősorban helyi jelentőségű neves halottal (az országosan ismertek közül feltétlenül megemlítendő Nagy Norbert válogatott labdarúgó, Szentgáli Antal, a vlagyivosztoki kikötő tervezője). A temetőt jelenleg bővíteni próbálják egy használaton kívüli parcella újbóli birtokba vételével. Érdekesség, hogy itt volt az országban először szórásos temetés (1979). A kisebb temetőket mára kivétel nélkül felszámolták, a legtöbbjének ma már nyoma sincs, így például a Ganz Ábrahám utcainak (autóparkoló, és épülő társasház van a helyén), a Felső-halominak a gyáli határ mentén, a Kerékvágás utca mellettinek, vagy a Sallai utca - Üllői út sarkán állónak, amely annak idején a település legjelentősebbikének számított. 1906-ban adományozta a területet Pestszentlőrincnek Szemere Miklós, aki kikötötte, hogy felekezeti különbség nélkül temetkezzenek bele. Gyakori vendég volt itt Ady Endre, apósa, Boncza Miklós sírját látogatván. A temető helyén ma a Lőrinc Center áll. A Pestszentimrén található Igric utca - Nagykőrösi út sarkán álló sírkertet közel 50 éve felszámolták, mára már alig maradt 1-2 sír hírmondónak. Volt továbbá még egy az Ipacsfa utcában a Cséry-telep közelében, de annak sincs már nyoma.

Nagy István olimpikon
sírja Kispesten

Kispest első temetője 1872-ben létesült a mai Jézus Szíve plébániatemplom helyén. Ma két jelentős temetője van: az Öreg temető 1890-ben létesült a Hunyadi u. -Zalaegerszegi u. - Nagykőrösi út által határolt területen. Számos prominens személyiséget temették el itt: 17 országos-, és 49 helyi jelentőségű személyt, akik 41 sírban, és 31 eredeti helyén megmaradt falsírboltban találhatók. 9 sír, és 8 sírbolt képvisel megőrzendő művészi értéket. Itt nyugszik továbbá számos 48-49-es honvéd, és 56-os szabadságharcos. Megőrzendő értéket képvisel a Brandtner- (a temető létesítője, Brandtner Pál főjegyző, és családja nyughelye) a Bódy-, és a Mayer-mauzóleum. Az elsőbbséget azonban fokozatosan elhódította tőle a Bozsik-stadion mellett található, 1920-ban létesült Új temető. Itt inkább a köztemető jelleg került előtérbe, kevesebb neves személyiség sírját lehet fellelni (elsősorban a közelmúlt neves kispesti polgárait). Ékessége a Vidner-sírbolt, a cserkészdomborművével, valamint a mellette található Füst-, és a fősétányon lévő Forberger-sírbolt. A temetőt többször bővítették, előbb a környező sportpályák területével, majd a Kolozsvári utcai kukoricaföldekével. Így érte el a mostanra már nem bővíthető 15, 6 ha-t. Az új temető egyik legnagyobb nevezetessége egy védett természeti érték: a sírkert déli végében található az ország legnagyobb Tamarix Pentandra Sp. fája, amely egy mediterrán jellegű fafajta.  A tömeges temetkezés az új temetőbe a húszas, harmincas évektől indult meg. 1975-ben le is zárták az Öreg temetőt, újranyitása azonban mára szükségessé vált az Új temető zsúfoltsága miatt. Jelenleg építik az új ravatalozót, a prominens személyiségeket pedig exhumálják majd, és külön parcellába temetik, valamint felújítják a közműveket. A többi parcellát valószínűleg felszámolják.   

A XX. kerületben a 30-as villamos végállomásától kb. 5 percre található, 1916-ban létesült Erzsébeti temető van használatban. Az 1910-es évek közepén létesült, létrejöttét azonban éles polémia előzte meg a talaj vizenyőssége, és bizonyos érdekellentétek miatt. Ravatalozója 1985-ben épült. Keleti végében nemrég közös II. világháborús és 56-os emlékművet avattak. Ugyanakkor az egykoron a bejárat közelében lévő XIX. század végéről származó régi sírköveket szívfájdalom nélkül ledöntötték. Csendes köztemető, főleg helyi jelentőségű halottak vannak benne (néhány kivétel:  Godán Lajos válogatott labdarúgó, Kazi Aranka atléta, első női futó világrekorderünk, vagy Török Flóris 48-as hős, pesti főkapitány). A temető legérdekesebb síremléke a Szolgay-Novák családoké, amelynek domborművén egy korabeli osztálytermet láthatunk, és a tanító néni kihív egy kislányt felelni. Az új erzsébeti temető megnyitását megelőzően volt temető a Vörösmarty és a Knézich utcában, utóbbiban még egy izraelita sírkert is. A Vörösmarty utcaiban temettek el egykoron olyan helyi jelentőségű személyeket, mint Erdélyi Mihályt (az Erzsébetfalvai Közlöny alapítója, szerkesztője, és kiadója), Suda Jánost (Erzsébetfalva akkori legrégebbi polgára), és Mártonffy Lászlót (a Polgári Dalkör elnöke, a Kaszinó pénztárnoka, utcát is neveztek el róla). Ennek a híres sírkertnek a helyén ma az "Esély" szakképző iskola áll.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A fővárosi peremkerületek temetői

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra