Az állampárt megszűnt, új, demokratikus szerveződés jött létre: a Magyar Szocialista Párt. A párt magát a nyugati szocialista pártokkal rokon politikai intézményként határozta meg. `Kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával` és `az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát` - mondja a kongresszusi állásfoglalás. Elnökének Nyers Rezsőt választották meg. A kormány tagjai közül Németh Miklós, Horn Gyula, Pozsgay Imre foglaltak helyet az új párt legszűkebb vezetésében. (Nyers Rezső megválasztásáig maga is a kormány tagja volt.) Elfogadták a párt alapszabályát és programnyilatkozatát. Ugyanakkor tudomásul vették a `Történelmi utunkról` című dokumentumot, amely az év elején itthon először fogalmazta meg 1956-ról a `népfelkelés` formulát, és áttekintést adott Magyarország 1945. utáni fejlődéséről, kritikailag vizsgálva felül a párt szerepét. Nyers Rezső zárszavában hangsúlyozta: a párt a reformkörök és a népi demokratikus platform között létrejött kompromisszumnak az eredménye. A párt szocialista párt. Nem szociáldemokrata, nem kommunista, de vállalja a kétféle mozgalom történelmi értékeit. Állást foglaltak amellett, hogy a demokratikus átalakulását további `forgatókönyve` szerint a népszavazással megválasztandó köztársasági elnökségre a jelöltjük a reformkörösök támogatottja: Pozsgay Imre.