Arab csapatok segítségével a britek áttörték a palesztinai török arcvonalat, s Aleppóig, Damaszkuszig és Bejrútig nyomultak előre. Október 30-án a mudroszi fegyverszünet megpecsételte Törökország sorsát. Angol csapatok már 1917 decemberében benyomultak Palesztinába. Egy angol-indiai hadsereg már ebben az időpontban megállította a török csapatokat Irakban, s biztosította a britek uralmát a perzsa és az iraki olajmezők fölött. Ez alatt Thomas E. Lawrence brit ügynök a mekkai serifeket hatalmuk függetlenségének ígéretével rábírta az elpártolásra Törökországtól (1916 májusa óta). Arab csapatkötelékek segítségével Edmund Henry Allenby tábornok vezetésével szeptember 18-19-én az ún. palesztinai ütközetben az angoloknak is sikerült a törököket megverniük. Október elején Thomas E. Lawrence arab csapatokkal Damaszkuszig előrenyomult, s elfoglalta Szíria törökök által megszállt fővárosát. Törökország összeomlását megpecsételte a szövetségesek és Törökország között kötött, október 30-i mudroszi fegyverszünet. Ezzel a Török Birodalom kivált az első világháborúból. Meg kellet nyitnia a tengerszorosokat, ki kellett szolgáltatnia valamennyi hadihajóját, s állama területét át kellett engednie a központi hadműveletek céljára. Az arab nacionalisták reményét a törököktől való önállóságra és függetlenségre Nagy-Britannia és Franciaország november 8-i nyilatkozata újjáélesztette. A két ország közösen megállapította, hogy háborús céljukat, a törökök által elnyomott népek felszabadítását elérték, és hajlandók Szíriában és Mezopotámiában független kormányokat létrehozni, melyeknek feladta az országok és népeik szabad fejlődésének szavatolása.