A katonaság vuhani mészárlása forradalmat robbant ki Kínában. Megdönti Pu-ji, az utolsó mandzsu császár uralmát. Az év végére minden tartomány - Mandzsúria és a három északi terület kivételével - csatlakozik a trónfosztáshoz. A polgári forradalom már régóta készül. Vezetője, Szun Jat-szen szerkesztette az 1905-ben alapított Tung Meng-huj nevű Nemzeti Liga programját, mely "A nép három alaptanítása" illetve "Az öt erőszak alaptanítása" címet viseli. Ez kimondja, hogy a népnek joga van ahhoz, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselőit maga választhassa meg, és ha kell, visszahívhassa őket, illetve joga van törvényeket kezdeményezni. A földtulajdon és a tőke feletti ellenőrzés arányos elosztását követeli. Az "öt erőszak" Szun Jat-szen értelmezésében törvényhozást, végrehajtást, igazságszolgáltatást és két ellenőrzési hatóságot jelent. A forradalom legfőbb célja a szabadság, de nem az egyén, hanem Kína nemzeti szabadsága, hogy véget vessenek a mandzsuk uralmának és az idegen nagyhatalmak beavatkozásának. Szun Jat-szen olyan központosított államot akar, mely kifelé is erőt sugall. Össze kell egyeztetni az egyes tartományok és a különböző népcsoportok érdekeit. A felkelés kirobbanásakor Szun Jat-szen mozgalma nincs felkészülve a forradalomra. A vuhani lázadás azonban futótűzként terjed. Előkerülnek a fegyverek is. Kormánycsapatokat küldenek a helyszínre, ezek rajtaütésszerű támadást hajtanak végre a felkelők ellen és kezükbe kerül az összeesküvők listája is. Hogy a letartóztatást elkerüljék, a forradalmároknak azonnal cselekedniük kell (1912. III. 10.).